Tegyél a műanyag szennyezés ellen!

Az idei Környezetvédelmi Világnap szlogenje „Tegyél a műanyag szennyezés ellen!”.

A június 5-ei esemény kiváló apropót szolgáltat arra, hogy a helyi közösségeket, diákokat megmozgató rendezvények, illetve a közösségi médiát megcélzó kampányok segítségével a műanyagszennyezés ügye minél szélesebb nyilvánossághoz juthasson el. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja a Környezetvédelmi Világnapra készült útmutatóival mindenkit arra biztat, hogy idén június 5-ét a műanyagszennyezés elleni küzdelem jegyében töltsük.

Az ENSZ Környezetvédelmi Bizottsága az oktatók az üzleti szektor az államigazgatás számára is dedikált (jelenleg angol nyelven elérhető) útmutatóval készült, hogy ezzel is segítse a Környezetvédelmi Világnapra időzített akciók megszervezését, amelyek hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb és egészségesebb környezet megteremtéséhez.

Amikor talán legjobban kellene cselekedni, mert talán még nem késő, nekem úgy tűnik, az emberek kezdenek elfásulni, már nem hallják meg, nem is figyelnek oda a szlogenekre, mottókra, van nekünk elég bajunk, hajtogatják, mégcsak a zöldek parolái hiányoznak.

Az idei világnap is szinte észrevétlenül múlott el.

Hol vannak már a nyolcvanas évek elején indult mozgalmak lelkes csapatai, akik sorra járták az ország nagyvárosait és hirdették a zöld igét?

Európa csendes, újra csendes,
Elzúgtak forradalmai ... 
(Petőfi Sándor)

Nem mondhatom, hogy minden maradt a régi, de a mozgalmakhoz, civil kezdeményezésekhez fűzött remények szertefoszlottak, megfeneklettek, légiessé váltak. Ahogy megjelentek a környezetvédelmi jogszabályok és a rideg hivatalnoki bürokrácia, már más tónusban ecsetelte a dolgokat, olyan érzése támadt az embernek, mintha nem is ugyanazokról a problémákról beszéltünk volna. A szakmailag erős csoportokat fokozatosan bekebelezte és elhallgattatta a nagypolitika. Így történt ez a világban mindenütt, de szerencsére az eredeti ötletek, a világnapok javarésze fennmaradt.

Az 1972-ben az ENSZ által szervezett Stokholmi “Ember és bioszféra” tanácskozáson definiált Környezetvédelmi Világnap, a Föld napja mellett továbbra is nagy népszerűségnek örvend. A szakágazati bizottságok által kidolgozott, az adott év központi témáját részletes útmutatók, cselekvési tervek, programok és projektek sokasága követi.

Az idén a Világszövetség folytatja a Föld napján meghirdetett Műanyagmentes világ központi témát, cselekvésre ösztönző Tegyél a műanyag szennyezés ellen! mottóval.

A műanyagok mesterséges úton előállított vagy átalakított óriásmolekulájú anyagok, szerves polimerek. A természetben nem bomlanak le, több száz évig szennyezik környezetünket.

Amikor tudjuk, hogy évente 5–14 millió tonna műanyagot vetnek ki a Föld óceánjai magukból, felvetődik a kérdés, mit jelent a nagy történetben az, hogy én ma nem kérek vagy nem fogadok el a boltban nejlonzacskót vagy szívószálat, nem kérek eldobható tányért, evőeszközt, nem igénylek puccos csomagolást, körülnéznek a second handben, használtat veszek az új helyett, szelektíven gyűjtöm a hulladékot és komposzt dobot locsolgatok a kert végében.

Úgy tűnik, semmit nem jelent, de aztán kiderül, hogy nagyon sokan, valójában mind többen cselekszenek hasonlóan, csak nem tudunk egymásról és keveset beszélük ezekről a dolgokról, sőt aki sokat kárál a környezettudatos szemléletről, azt unalmas okostojásnak tartják.

Valójában egészen más a helyzet, mert manapság már sokkal többen figyelnek oda életvitelükre, és amikor már több millió vásárló kér újrahasznosított anyagból gyártott árucikkeket vagy helyi terméket, akkor már a kereskedők és a gyártók is odafigyelnek, mert ez lett a trend.  Mindez persze a világ azon kisebb részére vonatkozik, ahol jólétben élnek az emberek. Ott, ahol a szegénység, a nincstelenség az úr, ahol az éhező gyermekeket csak a segélycsomagok menthetik meg, nem beszélhetünk másról, csak életről és halálról, miközben a világ összes szennye pont ezeken a területeken halmozódik.

Nem beszélhetünk komolyan szűkebb hazánkban sem a műanyagmentes világról, mert lépten nyomon az ellenkezőjével szembesülünk. Ami korábban fából, vászonból, üvegből vagy fémből készült, azt most mind műanyagból gyártják, még csak választási lehetőségünk sincs. 

A szeletív hulladékgyűjtés is csak nagyon lassan alakul, pontosabban sehogy, de addig is jól profitál a hulladék-maffia. Nemrég kíváncsiságból felkerestem néhány, még a műhold felvételeken is jól látható gyűjtőhelyet, érdekelt, mi is történik a bozót mögött. Mintha egy dél-afrikai gyémánt bányát lesifotóztam volna, úgy elkergettek, mint a sicc, miközben famíliám anyai ágát emlegették hosszasan.

Hogy hol csapódik le a pénz, azt nem tudom, de hogy jól működik a szürke zóna annyi bizonyos. Csak nehezen tudom felfogni, miért nem az állam végzi mindezt szervezetten, legálisan, mindannyiunk érdekében, mert a biztonságos, hulladékmentes környezet létünk természetes igénye és elemi szükséglete.