Hamvazószerdával az idén is elkezdődött a Húsvét előtti negyvennapos böjti időszak. Miről szól a mai modern világban a böjt, hogyan tarthatjuk be, és mit ehetünk ilyenkor?
A Jézus feltámadását ünneplő húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe. Erre készít föl a hitben való elmélyedést szolgáló böjti időszak, mely már a IV. század óta szokás. Hamvazószerdán a szentmisén a pap az előző évi szentelt barka hamujával rajzol keresztet a hívők homlokára, ezzel emlékeztetve őket az elmúlásra, hogy egyszer ők is porrá lesznek, de egyben az örömhírre is, hogy mindenki meghívást kapott az örök életre.
Ma is kötelező böjtölni! Az egyház szabályai előírják, de csak úgy vaktában, hogy nem értjük mit és miért teszünk, természetesen semmi értelme. Nem kell távol keleti vallásokba menekülni, keresni a lélek tisztulását, amikor a kereszténység már a kezdetektől tanítja, hogyan lehet a testet és a lelket harmóniában tartani. Valójában az önmegtartóztatás, böjtölés, ami nem kizárólag az ételek fogyasztására vonatkozik, mind-mind erre nevel, tanít, alakít, lelkünkben formál.
Hogyan böjtöl egy keresztény ma?
Az eredeti nagyböjt legszigorúbb betartása, amikor csak napi egyszer, napnyugta után eszik a böjtölő. A többség ilyenkor nem eszik húst, tojást és tejtermékeket sem fogyaszt. A modern egyház a böjti előírásokon nagyon sokat enyhített: az 1251. kánon alapján a katolikusoknak csak hamvazószerdán és nagypénteken kell szigorú böjtöt tartaniuk, de ez is csak annyit jelent, hogy a nap során háromszor ehetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. A szabály csak az egészséges 18 és 60 év közöttiekre vonatkozik, a hústilalom 14 esztendős kortól kötelező.
Összefoglalva a szabályokat:
1. A 14. életévüket betöltött katolikusok hamvazószerdán és nagypénteken (idén április 14-én) nem fogyaszthatnak húst.
2. A 18 és 60 év közöttiek ezen felül csak háromszor ehetnek húsmentes ételt, és csak egyszer lakhatnak jól.
3. Egyébként a nagyböjti időszak minden péntekjén kerülni kell a húsféléket.
4. Az általános böjti szabályok alól kivételt képeznek az utazók, akár hajóról vagy repülőről van szó, és velük a reptéri dolgozók is, de a nagypénteki böjt még nekik is kötelező. Ők más jámbor cselekedettel is pótolhatják a dolgot.
5. A nehéz fizikai munkát végzők vagy közétkeztetésben résztvevők is kiválthatják a böjti napokat.
Ha a nagyböjt nem kötelezően húselhagyó napjain húst eszünk, akkor jó cselekedetet vagy egy hosszabb elcsendesedést, imádságot ajánljunk föl helyette. Sokszor nem is ismerünk, vagy kevés húsmentes ételt készítünk, pedig van éppen elég. Ezek ételek megkeresése, régi ételek felelevenítése, vagy újak megtanulása is már gondolkodtat, foglalkoztat bennünket és segít abban, hogy lelkiekben is odafigyelünk mindarra, amit tanítunk.Néha kérdezzünk rá nagyszüleinknél, ők hogyan böjtöltek?
Kedves olvasó engedjék meg, hogy egy-két ötletet adjak az elkövetkező hetekben néhány húsmentes, mégis egészséges tápláló étel elkészítésére. Ne felejtsük, hogy a hit tettek nélkül semmit sem ér.
Ricottás (akár túrós) roppanós táskák gazdag salátaágyon
Egy nagyon kedves barátomtól, Emiltől sűrűn kapok ordát, vagy közismertebb nevén ricottát. Sajtkészítő mester, és ő már tudja, hogy ez is értékes része a tejnek, amit a savóból nyernek. Sokan kérdezik tőlem, mit lehet kezdeni a sajtkészítés során termelt savóval. „Sok tejből készítek sajtot, de csak 10%-a lesz sajt, a többi csak savó. Annyira sajnálom kiönteni!" Nos, nem is szabad. Érdemes a tejsavót is felhasználni. A tejsavó könnyen felhasználható, olcsó, egészséges alapanyag, a belőle készített termék immunerősítő, rákellenes hatású, érelmeszesedés gátló, vérrög gátló. Soroljam még? A savó oldott formában megőrzi a sajtkészítés során veszendőbe menő ásványanyagokat, B-vitaminokat. Szénhidrát-tartalma alacsony, a tej szénhidrát tartalma a savó kezelése során 90-95%-ban teljesen elvész. A savófehérje meghaladja a tojásfehérje biológiai értékét, miközben a tejfehérje csak megközelíti azt.
Nagyon értékes táplálékot készíthetünk belőle, zsendicét vagy ordát. Mindkettő nagyon egészséges és finom. Fehérjében, ásványi anyagban gazdag, a teljes tejhez képest kevés tejcukrot és tejzsírt tartalmazó készítmények, melyek könnyen, salakmentesen emészthetőek, táplálóak. A fogyókúrázók is fogyaszthatják. Íme egy ötlet, hogy én mit készítek belőle.
Hozzávalók / 4 adag
- 6 db réteslap
- 60 dkg ricotta
- 30 dkg koktélparadicsom
- 1 közepes db édeskömény
- 1 közepes db alma
- 10 dkg madársaláta
- 10 dkg rukkola
- 1 citromból nyert citromlé
- 1 ek olívaolaj
- 1 csipet só
- bors ízlés szerint
Elkészítés
1. Először is az ordát ízesítjük sóval és borssal. A legjobb, ha a borsot mozsárban frissen durvára őrölve adjuk hozzá a sajtunkhoz. Ha az orda egy kicsit száraznak tűnik, egy kis olívaolajjal lehet krémesíteni.
2. A réteslapokat 10-15 cm széles szalagokra vágjuk. Kettőt, maximum hármat teszünk egymásba. Megkenjük lazán olajjal, majd egy evőkanányi ízesített ordát teszünk a leveles tésztára, amit háromszög formátumra felhajtogatunk, és sütőpapírra tepsire fektetünk. Személyenként 3 db táskát számoljunk.
3. Előmelegített sütőben 180 fokon pirosra, roppanósa sütjük a táskákat.
4. Közben a salátát megmossuk. Minél több fajta zöldsalátát keverünk össze, annál jobb. Ruccola, madársaláta, zsenge bébispenót is mehet hozzá, de el is hagyható. Vékony almaszeleteket, a legjobb a zöld alma, adunk hozzá. Az édesköményt is nagyon vékonyan felszeleteljük, és éppen csak hogy fűszerezzük velük a salátánkat, hozzákeverjük. A koktélparadicsomok ízt és színt adnak a salátának. Azokat is megmossuk, és félbevágva keverjük hozzá a salátánkhoz.
5. Elkészítjük a salátaöntetet, ami citrom leve, kevés víz, olaj, só és egy kevés bors. Egy nagy karimájú tányérba kínáljuk a salátát, és hozzá a roppanó táskákat.
6. sütési hőfok: 180°C
7. elkészítettem: 20 alkalommal
Megosztás
