Zenta

Interjú Ceglédi Rudolffal
  • Azt mondják, az építőmérnöki munka klasszikus mérnöki munkakör, sok számítási feladattal. Milyen kihívást látott ebben a szakmában, amiért ezt választotta?

Az igaz, hogy sok számítási feladattal jár, de valójában mi is ennek a célja, mit érünk el ezzel? Számomra az a fontos, hogy ezekkel a számítási feladatokkal fejlesztünk, építkezünk, újítunk vagy éppen korszerűsítünk, amit csak úgy tudunk elérni, hogy rendszerben gondolkodunk, és amit egyértelműen a számok biztosítanak. Mint tudjuk, a számok nem hazudnak, azok könyörtelenül megmutatják, hogy miről van szó. Vízépítő mérnöki szakon szereztem diplomát. Ezen a területen nem lehet sablonosan gondolkodni, mindig lehet érdekességet találni benne.

Gimnazista koromban már én is komolyan gondolkodtam a pályaválasztásról, és habár kezdetben más szakirány is megfordult a fejemben, de valahogy a számok iránti elkötelezettségem mindig erősebb volt és emiatt jelentkeztem a Szabadkai Építőmérnöki Karra.

A vízépítő mérnöki szak abban az időben új szak volt, és Belgrádból utaztak a professzorok Szabadkára megtartani az előadásokat. Annak ellenére, hogy egy teljesen magyar közegből érkeztem, a szerb nyelv elsajátítása az egyetemen nem jelentett különösebb problémát. Minden csak akarat kérdése. Mint ahogyan az is, hogy minden hétvégén hazautaztam Zentára.

– Egyetemista koromban ösztöndíjban részesültem a Zentai Kommunális Közvállalattól, majd diplomálásomat követően ott helyezkedtem el. Több mint 17 évet dolgoztam ott és jelentős fejlesztéseket valósítottunk meg már akkoriban, gondolok itt több vízvezeték- és szennyvízhálózat kiépítésére. Már ekkor megtapasztalhattam az önkormányzati problémákat, hiszen rálátásom volt a dolgokra, és 14 évig voltam a közvállalat igazgatója. Ezt követően egy változás következett be az életemben. Egy belgrádi székhelyű német cégnél dolgoztam, azzal a kikötéssel, hogy továbbra is Zentán volt az irodám. Sok projekten dolgoztam ekkor Szerbia és Montenegró területén. Rengeteg tapasztalatot szereztem ekkor, főleg a német hozzáállásból és a problémák célszerű megoldásából. Mindezen évek alatt tanultam meg azt, hogyan kell szolgálni a közösséget.

 

  • 2012-től Zenta polgármestere. Mit jelent egy polgármesternek a város, amelynek az élén áll? És mit jelent a város magának Ceglédi Rudolfnak, aki itt született, nevelkedett, családot alapított?

 

Ha röviden akarnék rá válaszolni, azt mondanám, hogy a polgármesterséget kezdetektől fogva szolgálatként élem meg. Az a feladatom, hogy szolgáljam a város lakóit. Értem ez alatt azt, hogy úgy kell üzemeltetni a várost, hogy a szolgáltatások rendben legyenek, hogy biztosítsuk azt, amire a lakóknak szükségük van, a járdák megépítésétől a vízvezetékek kiépítéséig, az egészségügyi ellátáson át egészen az oktatásig. Egy polgármesternek az a küldetése, hogy fejlessze a várost és odafigyeljen annak későbbi üzemeltetésére.

Az Emléktemplom, amely most került felszentelésre, a József Attila utcában van, ahol szülői házam van. Így még emlékszem arra, hogy amikor kisgyerek voltam, hogy nézett ki a tér. Vagy említhetném a Sportcsarnokot is. Amikor azt adtuk át rendeltetésének, akkor is bevillantak azok a gyerekkori képek amikor ott fociztunk. Akkor csak álmodoztunk arról, hogy télen fedett csarnokban is rúghatnánk a bőrt.

Újabb feladatként a fűrdőmedence korszerűsítését is kitűztük célul, és ennél a projektnél is akaratlanul eszembejut az, amikor én jártam úszóiskolába.

Mindezen személyes emlékek miatt, az erős kötődések miatt, ha valamit nem sikerül megvalósítanunk, az még jobban elszomorít,lesújt. A felmenőim is mind zentaiak voltak, hiszen a dédnagyszüleim is itt vannak eltemetve.

Tudatos döntés volt az, hogy amióta élek, Zentán élek. Ebben sosem voltak dilemmáim.

 

  • A közeljövőben jelentős beruházásokra számíthatnak Zenta polgárai, hiszen kitűzőtt cél a Gimnázium kibővítése, a Kamaraszínház kialakítása és az Emléktemplom befejezése, amely a Magyar Kormány támogatásával valósul meg. A Szerb Kormány továbbá pénzeli az Egészségház felújítását, a Thurzó Lajos Általános Iskola tatarozását, a Gimnázium teljes renoválását, valamint tartományi forrásokból több zentai utcában a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése is megvalósul. Milyenek a beruházások és a pénzügyi mutatók várható alakulásai?

 

– Ha számadatokról beszélünk azt kell, hogy leszögezzem, hogy a legnagyobb beruházások történnek most Zentán.

A Gimnázium épületének felújítása, bővítése két anyagi forrásból valósul meg, a Szerb Kormány közel 150 milliós dináros eszközéből, még a Magyar Kormány 40 millió dinárt látott elő erre. Mint ahogy tudjuk, a zentai Gimnázium épületében három középiskola működik: az egészségügyi középiskola, a közgazdasági középiskola és az általános gimnázium. Ezzel a beruházással hat új tantermet kap az épület és egy korszerű étkezőt, míg az egész épület felújítása, a homlokzat visszaállítása a műemlékvédői előírások szerint, a Szerb Kormánynak köszönhetően történik.

A Kamaraszínház kialakítása megtörtént, október folyamán kerül átadásra. Ezzel is bővítjük a kulturális lehetőségeket, amelyeket a lakosságnak tudunk biztosítani. A kamaraterem, a moziterem is hiányzott Zentának, és végre a bábszínháznak is tudunk megfelelő körülményeket biztosítani.

Az Emléktemplom 20 éves projekt, amelyre az  évek alatt rengeteg magánadományt is kaptunk, így vitathatatlan, hogy ez a templom nem csak a zentai csatának állít méltó emléket, hanem a nemzeti összetartozásnak is.

Az egészségházunk 30 éve nem lett felújítva. Jelenleg is folynak a munkálatok, korszerű hőszigetelést kap, komplett nyílászárók lesznek cserélve, és a belső tatarozás is megtörténik. Így sokkal jobb munkakörülményt tudunk biztosítani az egészségügyi ellátáshoz.

A Thurzó Lajos Általános Iskola régi, műemlékvédett épülete 104 éves. Végső ideje volt már a felújításnak, gondolok itt a külső, belső felújításra egyaránt.

A Tartományi Mezőgazdasági Titkárság és a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság támogatásának köszönhetően a szennyvícsatorna-hálózat kiépítése is folytatódhat, és a Tiszapart Helyi Közösség után, ahol ezt helyi segítségből oldottuk meg, most a Tópart Helyi Közösség szennyvícsatorna-hálózat kiépítése valósul meg.

Idén több más beruházás is realizálódott mindezen terveink mellett, gondolok itt kerékpárutak befejezésére, vagy ami a mezőgazdaság számára fontos az az, hogy idén is 20 millió dinárt fektettünk bele a határutak rendezésébe. A Jézus Szíve templom felújtását is most kezdtük meg, ami egy szerb-román IPA program keretén belül valósul meg, több mint 250 ezer eurós támogatásból.

 

  • Hétvégén ünnepelhettük Zenta város napját, amely annak lakóiról szólt. Elvegyülve a polgárok között, beszélgetve velük, milyen visszajelzéseket kapott?

 

Az idei rendezvény kialakításánál az a cél vezérelt minket, hogy az minél színesebb legyen, új programokkal, és természetesen a zentai csata 320. évfordulója köré épüljön fel.

A programok változatosak voltak, amely egy orgonakoncerttel indult a Jézus Szíve templomban. Ezt követték a klasszikus rendezvényeink, a hőlégballon eregetés, nagyszámú közönséget vonzó koncertek megtartása, tűzijáték.

Történész konferenciát is szerveztünk a csata emlékezetére, ausztriai, magyarországi, szerbiai és törökországi történész résztvevőkkel. Utána Budavár Önkormányzatának és a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának köszönhetően egy kiállítást kaptunk ajándékba. Az ünnepség csúcspontja pedig az Emléktemplom átadása, felszentelése volt.

Beszélgetve az emberekkel, azt a visszajelzést kaptuk, hogy az emberek meg voltak elégedve a rendezvénnyel, hiszen mindenki megtalálhatta a számára érdekes mozzanatokat. És örömmel emlékeztek, ünnepeltek.

 

  • Szeptember 11-én, a zentai csata 320. évfordulóján Zentán találkozott Áder János magyar és Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök. Milyen konkrét előrelépés történt ekkor a két nemzet közötti megbékélés folyamatában?

 

Az ünnepi díszülésnek köszönhetően, amelyen részt vett Áder János magyar és Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök, még nagyobb jelentőséget kapott a zentai csata emléke. Az, hogy az államelnökök jelenlétükkel megtisztelték a közösségünket, elismerve a zentai polgárok kitartásáta, a zentai csata, maga Zenta jelentőségét, hatalmas dolog.

Ha két állam elnöke találkozik, az jó. Ha beszélgetnek is, az még jobb, hiszen ebből egyértelműen kikövetkeztethető, hogy a megbékélés őszinte volt, és az együttműködés valóban eredményeket hoz.

Az elnöki látogatással el tudtuk érni, hogy a 320 éves zentai csata ne egy elfeledett csata legyen.

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon