A szórványban mindenesnek kell lenni

Interjú Pelt Ilonával

Pelt Ilona a tízéves Dunatáj civil szervezet megálmodója, a VMSZ tartományi képviselője. Erről is kérdeztük, de az is érdekelt bennünket, miképpen látja a közelgő köztársasági elnökválasztást, annak tétjét a vajdasági magyar közösség szempontjából és arra is válaszolt nekünk, milyennek látja Nyugat-Bácska magyarságát. Hiszen azt szoktuk gondolni, mindannyian egyformák vagyunk, aztán rájövünk, hogy régiónként különbözünk. Arra is megkértük, mondja el, miképpen definiálná saját közösségüket, a nagyszülőktől hallott történetektől a mostani gyerekek önképéig – az egyházi, a kulturális, az oktatási élet egyik mozgatójaként, politikusként, szülőként, gyerekként.

  • Harmadik mandátumban képviselő a vajdasági Képviselőházban. Akkor Ön politikus?

Személyes értékrendem, közösségem céljai megegyeznek a párt stratégiai célkitűzéseivel, de arról, hogy politikus vagyok-e, elsősorban a közösséget kell megkérdezni. Annak érzem magam azóta, hogy a zombori képviselőházban a VMSZ pártprogramját képviseltem.

  • Hogyan definiálná a magyar érdekérvényesítés lehetőségeit és eszköztárát? Mit tart a vajdasági magyar politikai érdekérvényesítés erejének és mit a gyengeségének? 

A kitartást és a hitelességet tartom legfontosabbnak, a vajdasági politikai érdekérvényesítés, a VMSZ erejét legalábbis ez adja.

Az eszköztára jelen pillanatban nagyon széleskörű, hiszen a helyi közösségektől az Európai Unióig jelen vagyunk, kiemelten fontos az, ahogyan a magyar Kormány támogat bennünket, ahogyan az MNT működik. A politikai színtereket megtöltjük tartalmakkal, önkormányzati szinten is kiváló embereink vannak tisztségeken, akik együttműködnek a helyi közösségben szorgoskodó tanácstagokkal, az ő munkájukat kell, hogy segítsük mi, tartományi tisztségviselők is. Számtalan példát tudok felsorolni  tartalmakkal, projektumokkal, eredményekkel: a Szabadkánál lévő Y-elágazás, az Európai Kollégium. Kultúrotthonok, iskolák, templomok felújítása. A vízgyárak, utak, utcák aszfaltozása stb.

Az érdekérvényesítés folyamat, nap mint nap csatába vagyunk, dolgozunk, teszünk a közösségünkért.

Sajnos vannak, hála Istennek nem sokan, olyan emberek, akik naphosszat a virtuális világon keresztül mocskolódnak, rombolnak, negatív hangulatot keltenek. Gyengíteni akarják a VMSZ erős, tevékeny érdekképviseletét. A virtuális csata nagyon messze áll az értékrendemtől.

  • Nemsokára köztársasági elnökválasztás lesz. Fontosnak tartja a magyar emberek részvételét ezen a választáson? Miért?

Minden választáson fontosnak tartom a magyar emberek részvételét. A közöny a legnagyobb veszélye a közösségünk megmaradásának. A ,,nem érdekel” hozzáállásnál nincs rosszabb, hiszen esélyt sem adunk magunknak a céljaink megvalósítására, a közösségünk érdekeinek kiharcolására. Számunkra Nyugat-Bácskában, de a magyar közösség egésze számára a megmaradás a tét.

Az egységben megmutatkozó erő, mert azt tisztelik. A szétforgácsolódás, a távolmáradás a lehető legrosszabb.

Bízom abban, hogy az emberek ezt a választást is komolyan veszik, értik, hogy rólunk is szól, mindig, minden választás és csata, rólunk, kisebbségben élő magyarokról is szól, és megjelennek az urnáknál.

  • A Dunatáj Egyesülés Nyugat-Bácska Régiófejlesztéséért civil ernyőszervezet tíz éves fennállását ünnepelte a tavalyi év végén. Nem titok, hogy ön ennek a megálmodója. Hogyan összegezné ezt az évtizedet?

Tíz év nagy idő egy szervezet életében, viszont, ha a közösségileg fontos regionális projekteket vesszük számba, amit a Dunatáj civil szervezet határozott meg, akkor egyrészt a látható eredmények, másrészt a folyamatos munka a lényeg. Ehhez tartjuk is magunkat, a kupuszinai ipari park esetében egy hűtőház megépítésére pályáztunk az idén, a doroszlói Szentkút további infrastrukturális beruházására 2,6 millió euró van előrelátva.

Úgy az eredményekhez, mint a tervekhez  szükség van politikai támogatásra. Pásztor István elnök úr kezdetektől támogatta törekvéseinket, de ezt szó szerint értem. A megnyitás napjától kezdve számíthatunk rá.

Egyébként a Dunatáj civil szervezet ad otthont a Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott regionális szórványközpontnak is, a Petőfi Program ösztöndíjasával együtt koordinálja a magyar Kormány által meghatározott programokat. Kiemelt rendezvényünk a Szent István napi, zombori központi ünnepség. Évente megszervezzük a Nyugat-bácskai civil szervezetek konferenciáját. Folyamatosan segítjük a civil szervezetek nagyobb rendezvényeinek lebonyolítását. Felnőttképzési tanfolyamokat tartunk. Jogi és pénzügyi tanácsadást is nyújtunk, külső szakértők bevonásával. A főtevékenységünk pedig a pályázatírás, három munkatársunk dolgozik a központi irodában, de vannak időszakok, amikor a Dunatáj titkáraként jómagam is végzek ilyen jellegű szolgáltatásokat.

  • Szórványban magyarként helyt állni azt is jelenti, hogy a közösség mindenesének kell lenni? Miképpen viszonyulnak ehhez a bonyolult feladathoz a különböző generációk, szakmák képviselői? Hiszen a diákutaztatástól az egyészségügyi előadásokon keresztül a gyermekfoglalkozásokig minden megtalálható a ,,portfóliójukban".

 

Szórványban magyarként közösséget építeni és értékrendet képviselni megtisztelő dolog. Szerencsésnek érzem magam, hogy a körülöttem tevékenykedő emberek, nemzetileg,  közösségileg elkötelezettek.

A jól megfogalmazott célok és világos mondatok mögé az emberek felsorakoznak.

Nagy tekintélyű magyar ajkú orvosokat tudtunk megszólítani, hogy a falvakban egészségügyi előadásokat tartsanak. Fontos beszélni a Kuckó által szervezett gyerekprogramokról, a pedagógusaink identitásmegőrző munkájáról. A különböző generáció képviselői ösztönösen figyelnek egymásra. Nagyon jó az együttműködés a civil szerevezetek között, nem csak településen belül, hanem azon túl is. Ez megnyilvánul a közösségépítő, de szórakoztató sportvetélkedők alkalmával is, ahol minden generáció képviselteti magát.

  • Azt szoktuk gondolni, mindannyian egyformák vagyunk, aztán rájövünk, hogy régióként különbözünk. A nyugat-bácskai magyarok milyenek? Ön miképpen definiálná saját közösségüket, a nagyszülőktől hallott történetektől a mostani gyerekek önképéig – az egyházi, a kulturális, az oktatási élet egyik mozgatójaként, politikusként, szülőként, gyerekként?

Nyugat-Bácskára az jellemző, hogy a falvakban élnek többségében magyarok. Sajnos nem egy önkormányzat területéhez tartozunk, mégis a mindennapi közösségi feladataink egyformák. Idén 50 éves fenállását ünnepli a Négyesfogat, Doroszló, Gombos, Kupuszina, Szilágyi közös művelődési rendezvénysorozata. Ebből a tényből is látszik, hogy nálunk fél évszázados hagyománya van a települések együttműködésének, egymás segítésének.

Megtanultuk, hogy együtt erősebbek vagyunk.

Olyan közegben nevelkedtem, ahol az emberek büszkék a magyarságukra és hagyományaikra.

Annak ellenére, hogy egy-egy közösség teljesen megváltozott etnikai összetételében, elmondhatom magunkról, hogy megtartottuk értékeinket.

Voltak idők, mikor emberfeletti erőre volt szükség identitásunk megőrzéséhez, de a belénk nevelt tartásnak köszönhetően erős magyar közösségként maradtunk meg ezen a vidéken.  

  • Miben látja a szórvány megmaradásának esélyét?

Az összefogásban, és ezt nem afféle frázisként mondom, hanem meggyőződéssel. Nagyon sok változáson ment keresztül ez a régió, minden időszaknak megvolt a maga nehézsége, kihívása. Azt gondolom, hogy a mostani lehetőségek, amelyeket a Vajdasági Magyar Szövetség stratégiai progamjainak köszönhetünk, mint a falugondnoki szolgálat, ösztöndíj programok, a Prosperitati Alapítvány által megvalósított terület-és gazdaságfejlesztési stratégia. Ezek a programok esélyt adnak mindenkinek, aki itt akar jövőt teremteni magának és családjának. A polgárok ezeket a lehetőségeket ma már természetesnek élik meg, hogy ez jár nekik, viszont ki kell mondani, hogy ezek nem valósulhattak volna meg, illetve nem maradhatnak fenn a Vajdasági Magyar Szövetség érdekképviselete nélkül.

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon