Rákóczisok – a hazát megismertető kirándulás, összetartás, barátságok

Interjú Csáky Csongorral

A Rákóczi Szövetség székhelye Budapesten található, de működési régiója a Kárpát-medence. Talán alig van olyan magyar, ha van egyáltalán, aki nem hallott a Rákóczi Szövetségről. Számos rendezvényük, beiratkozási programjuk mellett talán a legnemesebb a Magyarországot körbeutazó, a magyar hazát a Kárpát-medence fiataljainak bemutató program, amelyen barátságok születnek, életek és sorsok fonódnak össze, tizenévesek értik meg, hogy magyarnak lenni az a Tihanyi Alapítólevelet – Pannonhalmát –, Lillafüredet, a Dunán való sétahajózást is jelenti. És arcokat, nevetést. Olyan szavakat, amiket nem ismerünk, pedig magyarok mondják, magyarul. Olyan hangsúlyokat, amiket nem ismerünk, pedig magyarok ejtik, magyarul. Aztán megismerjük, megtanuljuk. Ahogyan azt is, hogy összetartozunk, egy nemzet tagjai vagyunk. Ennek a maga nemében kivételes civil szervezetnek a főtitkára Csáky Csongor. Vele beszélgettünk.

  • A Rákóczi Szövetség 1989-ben alakult, a Kárpát-medencei magyarság hosszútávú megmaradásáért. Hogyan lehetne összefoglalni az elmúlt éveket, és mennyiben változott meg a Rákóczi Szövetség szerepe a rendszerváltás óta?

A rendszerváltás hajnalán a Rákóczi Szövetség elsősorban Felvidékről elszármazott, a Beneš-dekrétumok következtében elüldözött, áttelepített személyek baráti asztaltársaságából alakult. A kezdetek kezdetén az első számú célja a szervezkedésnek a felvidéki és a kárpátaljai magyarság ügyének felkarolása volt. A névválasztás is egy hosszú vita témáját adta, míg végül a Felvidékhez és Kárpátaljához akár jelképként is kapcsolódó II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem mellett döntöttek. Talán ennek a névválasztásnak is szerepe volt abban, hogy a Rákóczi Szövetség több mint negyedszázad távlatából is létező és működő szervezet lehessen.

Nyilván abban, hogy ez a szervezet mára talán a Kárpát-medence legnagyobb magyar civil szervezete, nagy szerepet játszott az alapítók, s különösen Halzl József Elnök Úr személye. A szervezet céljait és a célok prioritásait igyekeztek úgy kijelölni, hogy az hatékonyan szolgálja a Kárpát-medencei magyarság, különösen az ifjúság ügyét, ehhez pedig sikerült az elmúlt időszakban számos támogatót is találni. A Rákóczi Szövetség az alapításhoz képest mára kiterjesztette tevékenységét az egész Kárpát-medencére és tevékenységének súlypontjait pedig továbbra is a határontúli magyar közösségek megmaradására igyekszik helyezni, különös tekintettel a magyar iskolaválasztásra és a minél szélesebb magyar-magyar kapcsolatok kialakítására.

  • Az elmúlt 28 év munkáját hogyan lehetne számokban kifejezni? Mennyi program került megvalósításra, hány tag került bevonásra, mennyi település adott otthont a rendezvényeknek és mindez hány diákot, fiatalt érintett?

A kérdésre nehéz válaszolni. Ugyanakkor azt el tudjuk mondani, hogy

a Rákóczi Szövetség taglétszáma jelenleg közelíti a huszonötezer főt és az utóbbi években az tapasztalható, hogy közel kétezer fővel bővül évente a tagság, és az új tagok átlag életkora alig haladja meg a húsz évet.

Jelenleg mintegy 450 helyi szervezete működik Kárpát-medence-szerte a Szövetségnek és ezek közül 270-re tehető a középiskolákhoz kapcsolódó ifjúsági szervezetek száma.

A Rákóczi Szövetség központja a múlt évben 50 rendezvényt, programot bonyolított, köztük a magyar iskolaválasztást szolgáló Beiratkozási Programot; nemzeti ünnepekhez, emléknapokhoz kapcsolódó diákutaztatást; középiskolai vezetőképzőket; nyári diák és tanár táborokat; történelmi vetélkedőket és egyéb ifjúságot szolgáló programokat, amelyek tavaly több mint 50 ezer személyt érintettek. A központ által szervezett programok mellett a helyi és ifjúsági szervezetek által rendezett és bonyolított tevékenységek tovább gazdagítják azt a programfüzért, amit a Szövetség munkája alkot.

  • Vajdaságban mely programsorozatok keretében találkozhatunk a Rákòczi Szövetség munkájával?

A Rákóczi Szövetség már az ezredforduló óta jelen van a Vajdaság több településén, de ami talán a legmegfoghatóbb az utóbbi években, az a Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen lebonyolított Beiratkozási Program, mely jelenleg azokat a vajdasági településeket érinti, ahol a magyarok aránya nem haladja meg a 30 %-ot.

Ezeken a településeken az iskolaválasztást megelőzően a Szövetség kampányt igyekszik kifejteni a szülők helyes iskolaválasztása érdekében, az iskola kezdést követően pedig mintegy 350 kisdiákot részesít abban az ösztöndíjban, ami a magyarországi civil társadalom és önkormányzatok összefogásából és szolidaritásából születik.

Ezen túlmenően a Rákóczi Szövetség törekedett a vajdasági középiskolákban is megalakítani ifjúsági szervezeteit és ennek részeként az itt tanuló diákokat és tanáraikat igyekszik bevonni az év során a különböző programjaiban, rendezvényeibe.

Emellett pedig a Rákóczi Szövetség a Diaszpóra- és Szórványprogram keretében nagy számú szórványterületen élő fiatalnak biztosít lehetőséget magyarországi kirándulásra, tanulmányi útra az utóbbi időszakban.

  • A külhoni magyarok helyzetét ismerve, hogyan és miben làtják a vajdasági magyarok boldogulási lehetőségét?

Tisztában vagyunk azokkal a gazdasági, szociális nehézséggel, így az elvándorlással, amely a Vajdaságot is sújtja, ugyanakkor a Rákóczi Szövetség a maga civil eszközeivel arra törekszik, hogy a magyar nyelv, a kultúra és a Kárpát-medencében több mint 1000 éves múlttal rendelkező magyarság történelmét a mai magyar ifjúság elé tárja és arra bátorítsa és biztassa a diákokat, a tanárokat és a szülőket, hogy őrizzék meg azt, amit őseik rájuk hagytak. Azokat, akik ezeket a nehézségeket vállalva szülőföldjükön maradnak a maga eszközeivel támogatja a Szövetség a megmaradásban.

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon