Nincs fontosabb dolog, mint az itt élő magyarság boldogulása

Interjú Hajnal Jenővel

Ótos András

Hajnal Jenő 1977-ben az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett magyartanári, 2008-ban pedig a budapesti ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán kulturális mediátori oklevelet. 1981-ben tanári, 1991-ben könyvtárosi szakvizsgát tett. A nyelvtudományok magisztere, tudományos kutató. 1977 és 1983 között Zentán középiskolai magyartanár, a következő három évben az Újvidéki Rádió zentai tudósítója, majd 1986-tól 1988-ig a zentai községi szakszervezeti tanács szakmunkatársa. 1988-tól 2006-ig a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója, majd a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója. 2014-től a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Elnök urat kérdeztük a megvalósított eredményekről, az előttünk álló kihívásokról és tervekről. Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire fárasztó levezetni a hosszú órákon át tartó üléseket.

  • Valamivel több, mint félidején van túl a 2014-ben megválasztott összetételű Magyar Nemzeti Tanács. Az elmúlt időszakot felölelték a beszámolók. A beszámolókra alapozva mely eredményeket tartja a legfontosabbaknak?

A 2014-ben megválasztott Magyar Nemzeti Tanács a még korábban kitűzött célok és feladatok megvalósításán túl az elmúlt időszakban olyan folyamatokat indított el, amelyek a vajdasági magyarság szülőföldjén való boldogulását meghatározó módon tudták segíteni, miközben olyan lehetőségek teljesedtek ki, amelyek lényege a formális-jogi működési kereteken kívül mindenekelőtt a kézzelfogható és a tartalmi fejlesztések mozgósítását jelentette, és amelyek reménytelennek tűnő ügyeket változtattak ismét eséllyé és kihívássá.

Néha ez nem volt „több”, mint egy település magyar nevének hivatalossá tétele (Tiszakálmánfalva) vagy az ellopott magyarittabéi Kossuth-szobor újraöntésének felvállalása, máskor viszont nem is volt „kevesebb”, mint az oktatásfejlesztés időszerű kérdéseinek újragondolása (óvodafejlesztések, a tizenöt főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű osztályok megnyitásának támogatása, a fejlesztőpedagógiai hálózat létrehozása, a vajdasági magyar szakképzés 2015 és 2020 közötti fejlesztési koncepciójának és cselekvési tervének kidolgozása és folyamatos megvalósítása,az ösztöndíjprogram és a demonstrátori támogatási rendszer megújítása, az Európa Kollégium megnyitása stb.), nagy múltú művelődési rendezvényeink, eseményeink támogatásának tartós megoldása, a magyarság számára fontos médiák magyar műsorainak és újságíróinak felkarolása és megsegítése, egy új magyar médiaház alapjainak a lerakása, vagy éppen egy, az ezredforduló óta íródó szerb–magyar középszótár befejezett kéziratának öt év utáni kiadása.

Mégis a „több” és a „kevesebb” legcsodálatosabb példája: a maradéki magyar nyelvű oktatás, valamint a verbászi és a nezsényi magyar óvodai csoport újraindítása volt.

 

  • Az elkövetkező két évben mely meghatározó feladatok elvégzése kerül a középpontba?

      Oktatás?

A következő két év oktatásfejlesztésének középpontjában a magyar óvodahálózat fejlesztése áll majd. Szórványóvodai központ kialakítását tervezzük: Nyugat-Bácskában, a Szerémségben, Észak- és Közép-Bánságban egy-egy, a Dél-Bánságban pedig két helyszínnel. A tömbmagyarság területén működő óvodákban úgynevezett „magyar sarkok” (magyar társasjátékok, szemléltető eszközök, didaktikai anyagok stb.) kialakítása esedékes, valamint korszerű, vonzó, EU-konform játszóterek építése.

Az előttünk álló két évben befejeződik a zentai középiskolai hálózat épületeinek a bővítése és felújítása. A szakképzési és kollégiumi fejlesztések pedig folytatódnak Adán, Magyarkanizsán, Nagybecskereken, Szabadkán és Topolyán.

A vajdasági magyar nyelvű felsőoktatási képzések számának növelése érdekében legfőbb célunk:az Európa Kollégium szakkollégiumi rendszerének megerősítése,a szerbiai akkreditált állami intézményeknek a támogatása (az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara épületének teljes, befejező felújítása és a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola épületének állagmegóvása és nyílászáróinak cseréje), továbbá magyar nyelvű képzési kínálatának bővítése az oktatói és hallgatói mobilitásban rejlő lehetőségek kiaknázásával (Makovecz-program),a magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett képzéseinek a hazai jogrenddel való minél nagyobb mértékű összehangolása, valamint Szabadkán, majd pedig később Zentán egy felsőoktatási képzőközpont létrehozása, amely olyan infrastruktúrával rendelkezik majd, hogy magyarországi modell szerint is alkalmas legyen kizárólag a magyar nyelvhez köthető képzések és átképzések lebonyolítására.

 

  • Kultúra?

Az elmúlt négy évben sikerült életre hívni a vajdasági magyar kulturális hálót.

Művelődési egyesületeink és intézményeink egymással és a közösséggel úgy működnek együtt, hogy alapjában megváltozott a vajdasági magyar kulturális térkép, hiszen komoly minőségi változások történtek mind az értékvédelemben, mind az értékteremtésben, mind pedig a hagyományőrzésben. Mindez újrafogalmazza a szükséges tartalmi megerősítés irányait is.

Így kerülhet még inkább előtérbe a magyar érdekeltségű közgyűjtemények (ezúttal a könyvtárak, múzeumok, képtárak és levéltárak) állománygyarapítása, illetve infokommunikációs, műszaki-technikai fejlesztése és egységes hálózatba szervezése, a nemzeti önazonosságot őrző hagyományos rendezvények erőteljesebb támogatása, továbbá a vajdasági magyar fesztiválok beemelése a régió kulturális terébe is.

Napjainkban ugyanis nincs olyan közösség, amely ne érezné annak a felelősségét és terhét, hogy megőrizze kulturális arculatát, önazonosságát, azt a nemzeti kulturális örökséget, amely önbecsülésének és mások iránti tiszteletének a forrása. Mindez esetünkben még inkább a kulturális értékek felé fordulást jelenti, mindenekelőtt Bácska, Bánság és Szerémség magyar történetének és szellemi alakulásának újbóli felfedezését, valamint tárgyi és szellemi örökségének megvédését (Aracs, Dombó, Bács, Palics, a Tisza mente stb.). A legnagyobb beruházások ezen a téren a szabadkai Szent Teréz-székesegyház állagmegóvása és felújítása, valamint a Szabadkai Zsinagóga és a Szabadkai Városi Könyvtár teljes helyreállítása és funkcionális hasznosítása lesz.

Kulturális értékeink szerteágazó területei közül a turisztikai hasznosításba támogatási politikánkkal így igyekszünk bevonni a délvidéki kulturális örökség elemeit csakúgy, mint a jelenkori vajdasági magyar kultúrát és művészetet, a természeti kincseinket bemutató programokat, rendezvényeket és az egyházi-vallási helyszíneket, programokat.

2017 és 2020 között a vajdasági magyar közgyűjtemények hálózatba szervezettségét, a művelődési házak felújítását, a magyar könyvtárak állományának gyarapítását és egységes nyilvántartási rendszerét, továbbá a magyar érdekeltségű múzeumok és levéltárak műszaki-technikai fejlesztését elősegítő program indul.

2017-ben ezekre a célokra több mint 30 millió dinár áll majd rendelkezésre.

 

  • Média?

Annak az elvnek a maradéktalan tiszteletben tartása mellett, mely szerint a kisebbségi sajtó szabadsága közösségileg elkötelezett, a jelenlegi vajdasági magyar regionális és helyi média jövőjét egy egységes magyar médiahálózat kialakítása szavatolhatja. Ennek megvalósítását látom a Forum-ház megkezdett helyrehozásában Újvidéken, továbbá a Pannon Médiaház létrehozásában Szabadkán, amelyhez a tartományban már működő magyar nyelvű, közszolgálati tartalmakat gyártó szerkesztőségek hálózatának a bővítése is társul. Ennek érdekében már elkezdődött a szabadkai médiaház kialakítása (az épület felújításával és új stúdió építésével), az intézmény pénzügyi helyzetének további stabilizálása, a sugárzási terület bővítése (elsősorban a Bánság, Újvidék és a Szerémség térségében), a magyarországi és a szerbiai közszolgálati médiával kiépített kapcsolatok további erősítése, a magánosítási kényszer nyomán megszűnt kistérségi médiák bekapcsolása a rendszerbe, a tudósítók új felszereléssel való ellátása, Újvidéken televízió- és rádióstúdió kialakítása.

A Magyar Nemzeti Tanács szempontjából továbbra is meghatározó szerephez jut napilapunk, a Magyar Szó és hetilapunk, a Hét Nap is az eddigi stratégiai elképzelésekkel összhangban, amelyek felülvizsgálata az idei év feladata lesz.

 

  • Nyelvhasználat?

Stratégiai céljaink közül kiemelt feladat lesz:

  • az új hivatalos nyelvhasználati törvénytervezet kidolgozásában való közreműködésünk,
  • a Vajdasági Magyar Nyelvi Iroda létrehozása, a szerb nyelven anyakönyvezett nevek magyar helyesírással való beírási költségeinek megtérítése,
  • a magyar–szerb középszótár projektumának támogatása,
  • a fiatalok és a hivatalos nyelvhasználat kapcsolatát érintő programok támogatása,
  • szakfordításokat támogató projektumok ösztönzése, valamint jogi-szaknyelvi továbbképzések folyamatos szervezése egyebek között a tavaly megalakult Vajdasági Magyar Jogász Egylettel közösen,
  • 2017 második felében esedékes a nyelvhasználati stratégia újragondolása és kidolgozása is.

 

  • Miben tér el a jelenlegi MNT az előzőektől?

Véleményem szerint sok mindenben, de leginkább munkamódszerében, közösséghez való viszonyában, a kapcsolatépítés rugalmasságában.

De hát erről igazán azok mondhatnak véleményt, akik érdekében tenni szeretnénk.

 

  • Egy korábbi interjújában azt mondta, hogy nem a bekiabálók szavára kell odafigyelni, hanem azzal foglalkozni, amiért az MNT van. A konfliktushelyzet azonban ma is felfedezhető. Mennyire fárasztó ilyen légkörben levezetni a hosszú órákon át tartó MNT-s üléseket, és egyáltalán megválaszolni az elégedetlenkedők felvetéseit?

 

Amennyire fárasztó, annyira kihívást is jelent. Tény, hogy minden másként működne, ha valamennyi tanácstag hasonlóan látná nemcsak a vajdasági magyarság érdekeit, hanem annak segítési módját is.

De mivel jelenleg nem így van, ezért elsősorban azokra tudunk és akarunk támaszkodni, akik számára nincs fontosabb dolog, mint az itt élő magyarság boldogulása és elvárásainak teljesítése.

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon