A Vadvilág Világnapja

HULLÓ

2013-ban az ENSZ Közgyűlése döntött arról, hogy március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánítja. Tette ezt annak a jubileumnak kapcsán, amikor 1973-ban a veszélyeztetett vadon élő állat -és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményt (CITES) fogalmazták meg.

Miután szemem hozzászokott a gyenge világításhoz, madarak százait ismertem fel a szoba homályában.

Apró énekesek voltak, tarkabarkák, ezerfélék.

A palicsi állatkert befogadóközpontjában rendszeresen érkeznek a szerb-magyar határon elkobzott állatok. A vámosok gyakran nem tudnak mit kezdeni velük, mert a tenyésztett díszpintyekkel és a kanári hibridekkel együtt „csomagolják” a vadmadarakat, „madár- madár”, ember legyen a talpán, aki el tud igazodni közöttük. Valójában ebben van a trükk, mert a legális szállítmányok közé védett fajokat kevernek. Tengelicek, zöldikék, csízek és kenderikék tették ki a madarak zömét, de volt közöttük néhány erdei pinty, süvöltő és ciromsármány is. Amikor a gyanús szállítmányt lefülelik szakértők segítségével pontosan meg kell határozni faji hovatartozásukat, kideríteni védelmi státusukat, eszmei értéküket esetleg szerepelnek-e a nemzetközi listán melyen jelenleg 36.000 faj szerepel.

A Washingtoni egyezmény vagy ismertebb nevén CITES a világ egyik legnagyobb természetvédelmi megállapodása, amely kifejezetten azzal a céllal született meg, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett állat -és növényfajokkal folytatott kereskedelmet.

A tiltott kereskedelem mellett a világnap szándéka, hogy felhívja a tagországok (180 állam) kormányainak és a közvélemény figyelmét azokra a globális folyamatokra melyek veszélyeztetik az élővilág sokszínűségének fennmaradását a jövő nemzedékek számára.

A Világnap célja, az is hogy rámutasson azokra az értékekre és javakra, amivel az élővilág hozzájárul az emberiség megélhetéséhez és személyes jólétünkhöz.

Az elmúlt években a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének mértéke aggasztó mértékben megnőtt. Sajnálatos módon az ember-, a kábítószer-, és a fegyver-kereskedelem mellett ez lett az egyik legjövedelmezőbb bűncselekmény világszerte. Az elefántcsont-kereskedelem becsült értéke évi 7 és 10 milliárd dollár között mozog.

Az idei a Világnap központi témája a tengerek és a világóceán élővilágának megóvása lett. Joggal, mert kiderült, hogy ez a korlátlannak hitt természeti erőforrás aktív védelmi intézkedések nélkül a közeljövőben elveszítheti stabilitását ez pedig a Föld egészére nézve katasztrofális következményeket vonhat maga után. 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon

Friss cikkek