HULLÓ
Javában zajlik az őszi madárvonulás. Minden év őszén kb. 200 fajba tartozó mintegy 5 milliárd madárvándor indul útnak Eurázsia területéről. A vonulási útvonalak, illetve telelési területek 20 millió négyzetkilométerre terjednek ki. Nagy a forgalom ilyenkor nádas tavaink felett, egymást követik a réce és vadlúdcsapatok. Alkonyatkor tőkés réce tömegek indulnak táplálkozó területeikre. Éjszaka aktívak, a környező vetésekben tesznek némi kárt, de elsősorban a letört kukoricatáblákat látogatják. A vadludak viszont kora délután térnek vissza a zöldellő határból és nagy robajjal ereszkednek le a nagyobb kiterjedésű tavaink tisztásaira, ahol biztonságban eltölthetik az éjszakát.
Az utóbbi évtizedben a nagyszámú vándormadár jelenlétét bizonyos fokú aggodalommal követjük, különösen 2003 – óta, amikor bombaként robbant a hír, hogy szörnyű járvány fenyegeti az emberiséget.
Megkongatták a vészharangot és az addig névtelen madarászok egyszerre fontos feladatot kaptak: a vándormadarak tömegeinek megfigyelését és követését. Szerbiában a Mezőgazdasági Minisztérium koordinálta a munkát. Rövid idő alatt létrehoztak egy hatékony megfigyelő hálózatot. A terepi kutatók önkéntes munkát végeztek, csupán az útiköltségeket térítette meg a hivatal.
A riadalmat egy madárvírus okozta, amely a virológusok szerint folyamatosan genetikailag módosulva alkalmas lehet egy pusztító emberi világjárvány kiváltására. Szerencsére nem így történt, de azért sok-sok tanulsága lett a sajtó által talán túlságosan is felturbózott esetnek. Akkor az egész világ megismerte az influenzát okozó vírusok nevét, melyeket fehérjéik alapján H és N betűvel jelöl a tudomány.
A vírusokat nem tekintjük önálló biológiai szervezeteknek, valójában sejtélősködők, amelyek kizárólag az élőlények gazdasejtjeiben válnak aktívvá és képesek szaporodni.
A riadalmat egy H5N1 jelzésű különösen fertőző Kínában megjelenő törzs okozta, mely azóta is folyamatos jelen van a természetben. Ahol megjelenik, nagy agresszivitást mutat. 1996 óta több száz ember halálát okozta Ázsia szerte. Elsősorban a baromfi telepeken dolgozók veszélyeztetettek. Amennyiben a H5N1 madárinfluenza vírustörzs valamelyik faja és egy humán influenzavírus mutálódik mely képes lesz emberről emberre terjedni minden feltétel adott lesz egy újabb pandémia (világjárvány) kialakulásához. Mivel erre már volt példa a közelmúltban, a tudósok aggodalmai egyrészt jogosak voltak.
Pontosan száz évvel ezelőtt több mint ötven millió áldozatot követelt a hírhedt spanyolnátha, melynek okozója a H1N1 vírus volt. A nagyszámú áldozatot nem csak az influenza okozta, a betegek többsége felülfertőződött a Streptococcus pneumoniae nevű baktériummal és mivel akkoriban nem ismerték az antibiotikumokat, tetőzve az első világháború okozta borzalmaival, kialakulhatott minden idők legpusztítóbb járványa. A spanyolnátha nevével ellentétben nem Spanyolországból indult, hanem USA – ban robbant ki.
Egyes kutatások azt mutatják, hogy a spanyolnátha is madarak közvetítésével jutott el Európába.
1957 - 1958 között a H2N2 nevű vírus okozta az ázsiai influenzát. Az emberi és madárinfluenza-vírusok módosulásából létrejött kórokozó világméretű járványt okozott. Áldozatainak száma mintegy 1 millióra tehető.
Az 1968 - 1969 között tomboló Honkongi láz szintén ázsiai járványt – a kacsa eredetű H3N8 vírus okozta. 1 millió halálos áldozatával azt bizonyítja, hogy a modern orvostudomány sem tudott felkészülni egy ilyen pusztító betegségre.
1977-1978 között tombolt az Orosz influenza, amely nevével ellentétben szintén Kínából indult. 2003-ban a H7N7-es törzs 10 millió házi és vadmadár pusztulását okozta.
A világjárványok szinte szabályos perioditással jelennek meg.
Az 1918-1920-as spanyolnátha, a 1946-1947-es A1-es, az 1957-1958-as ázsiai, az 1968-1969-es hong-kongi, és az 1977-1978-as orosz világjárványok mind egybeestek egy-egy fokozott napfolttevékenységgel, amely 11-12 éves ciklusokban ismétlődik. A lehetséges okként azt feltételezhetjük, hogy a napfolttevékenység befolyással van az átlaghőmérsékletre, az esőzésekre, a potenciálisan vírushordozó madarak vándorlására és az emberi szervezet működésére is. A vírusok tündöklésének és bukásának menetrendjét ismerve a jóslatok szerint 2025-ben a H2N2 ázsiai vírus, míg 2036-ban a H3N2 hong-kongi vírus fog világjárványként újra színre lépni.
A rémisztő adathalmaz után mit kell, mit érdemes tudnunk a madárvírusokkal kapcsolatosan?
Az ember nehezen, vagy csak nagyszámú vírustól és különleges körülmények között fertőződhet meg. Vadmadarak eddig nem okoztak fertőzést emberben. Legérzékenyebbek a tyúkfélék, a vízimadarak vírushordozók. Vajdaságban eddig kizárólag az elszaporodott bütykös hattyúkból mutatták ki. Házi kedvenceink az énekesmadarak, galambok természetes úton nem betegszenek meg. A vírus a külső környezetben néhány óra alatt elpusztul, a vizekben 3-4 napig él. Nagy gondot és óriási anyagi kárt okoznak a madárvírusok a baromfiállományban. Egész farmokat, több tízezer állatot kell megsemmisíteni influenza esetén. A fertőzött területeken zárlatot rendelnek el, az adott országokból nincs kivitel, ami gyakran a termelőüzemek teljes csődjéhez vezethet. Magyarország 2017. augusztus 24-én visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását.
Mi a helyzet Szerbiában?
A választ ugyan nem tudom, de tény, hogy többé már nem működik a megfigyelő hálózat, sokan még az elhullott vadmadarakat sem jelentik be, illetve nem értesítik a hatóságot. Márpedig a legjobb védekezés a megelőzés és amennyiben idejekorán felfedezzük az esetleges betegség gócpontját, nagyobb esélyünk van a megfelelő védekezése.
Megosztás
