A jövevény

HULLÓ

A lakótelep egy csendes zugát választották idén is a környékről összesereglett erdei fülesbaglyok. Ott töltik a nappalokat, csendes szendergésben.  A sötétség beálltakor indulnak éjszakai portyára, nesztelenül, mint a szellemek. A nappalozó fák alatti avar terítve van apró csonttal, tollal, szőrcsomóval, melyek a baglyok életéről árulkodnak.  

Mikor és mivel táplálkoznak, mennyire befolyásolja a táplálékuk összetételét az időjárás a havazás vagy a megszokottnál melegebb téli hónapok. De másról is. Mivel már évek hosszú során rendszeresen vizsgáljuk a köpetek összetételét, ezért a változásokra azonnal felfigyelünk. Köztudott, hogy a tetemes károkat okozó szántóföldi rágcsálók (mezei pocok, erdei és a güzüegér) túlszaporodását hatékonyan, mérgek nélkül, természetes úton csakis a baglyok tudják féken tartani.  Az erdei fülesbagoly táplálékának nagyobb hányadát ezek a kártevők teszik ki, mellettük azonban cickányokat és madarakat is zsákmányol. 

Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva, Magyarország területén tartózkodó mintegy 12.000 bagoly legalább 2. 853. 000 példány rágcsálót pusztít el, ami tömegben több mint 70 tonna pocoknak felel meg.

2009-ben figyeltünk fel első alkalommal, hogy a baglyok táplálék állatainak palettája kibővült és megjelentek a denevérek.

Dr. Milan Paunović, a belgrádi Természettudományi Múzeum igazgatójának segítségével négy fajukat azonosítottuk, köztük egy új jövevényt is, a fehérszélű törpedenevért. A lakótelep panelházai erdőként emelkednek a magasba bennük megannyi alkalmas búvóhely, melyeket néhány évtizede a denevérek tömegesen látogatnak.

Erre a jelenségre felfigyeltek a baglyok is, és amikor hó fedi a határt, eltakarva a pockok járatait, kitűnő hallásukkal felderítik a téli álomban szunyókáló jámbor rovarevőket. Leggyakrabban 20-30 denevér verődik össze egy-egy alkalmas oduban, már halk neszezésük is elég ahhoz, hogy a szemfüles ragadozó felfedezze őket. 

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy az egy-egy madár más-más denevér fajra szakosodott. Egyesek a rőt korai-, mások a fehérszélű törpedenevérek lakta üregeket látogatják. A baglyoknak köszönhetően derült ki, hogy emlős faunánk egy új fajjal gazdagodott.

A napjainkban zajló faunacsere (a déli állatfajok elterjedési területe északabbra tolódik) egyik kevésbé feltűnő képviselője a fehérszélű törpedenevér életmódbeli szokásainak tanulmányozása még jelenleg is folyik, erről még keveset tudunk. Éjszaka aktív, téli álmot alszik – de nem merül mély álomba. A kolóniák száma általában 30–50 egyedből áll. Legjellemzőbb táplálkozó helyei a települések kertjei, parkjai, utcai fasorai, de kiváló repülési készsége révén lakott területektől több kilométerrel eltávolodhat.

A denevérek sohasem tartoztak kedvenc állataink közé. Éjszakai életmódjuk évezredek óta a sötét oldalon jelentette meg a szelíd rovarevő kisemlősöket. Se szeri se száma a rossz, a gonosz ábrázolása bizarr denevér alakok formájában. A közhiedelem a babonák és rémtörténetek szereplői maradtak szinte a mai napig. Mióta Drakula gróf Bram Stoker könyvének köszönhetően a horrorfilmek ikonikus alakjává vált, a közvélemény hajlamos a legtöbb denevért egyfajta vérre szomjazó fenevadnak tekinteni.  Ilyenek valóban léteznek, de csupán Közép – és Dél Amerikában él három vérszopó fajuk. Az üldözések ellenére mégis néhányuk beköltözött a nagyvárosokba és lakótársaink lettek. Ki ők? Mit tudunk róluk? Mire kell odafigyelni, mert olvasva a híreket az utóbbi évek kutatásainak köszönhetően kiderült, hogy bizony komoly vírushordozók lehetnek és a veszettség mellett a MERS, SARS, Nipah, Hendra - csak néhány azokból a vírusokból, amelyek az utóbbi két évtizedben ütötték fel a fejüket, és sok ember halálát okozták. A vírusok közti kapcsolódási pontok a denevérek, ugyanis mind a négyről kiderült, hogy tőlük származnak.

De mitől váltak ezek az állatok ilyen veszélyes emberi kórokozók forrásává? 50 millió éves evolúciójuk során a denevéreknek olyan hatékony immunrendszerük alakult ki, hogy a vírusok nem tesznek kárt bennük, ellenben mint köztigazdák és hordozók a zoonózissal foglalkozó tudósok kutatásainak fókuszába kerültek.

Ha új vírust keresel, fordulj a denevérekhez – állítják a szakemberek.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem kutatója szakdolgozatában új vírusokat írt le Közép-Európa országaiban, többek között egy eddig ismeretlen rotavírust azonosított Szerbiában is.  

Mivel a denevérek természetes élőhelye egyre inkább beszűkült, amiről valójában mi emberek tehetünk, az állatok bekerültek a városi területekre is. „Ott ülnek a nagyvárosokban, és tudjuk, hogy ürülékük tele van vírusokkal. Ez lehet az egyik oka, hogy mind több járványt észlelünk, amelyeket új vírusok okoznak” – figyelmeztetnek a virológusok. Szerencsénkre Közép-Európában ezektől a vírusoktól nem kell tartani. „Bár rokon vírusok nálunk is előfordulnak, emberi megbetegedést nem okoztak” – állítja Görföl Tamás a Magyar Természettudományi Múzeum denevérekkel foglalkozó munkatársa.

A lakásba beröppent denevért a biztonság kedvéért csak óvatosan célszerű megközelíteni. Érdemes kitárni az ablakot, hátha magától kirepül az állat. Ha ez nem válik be vagy a denevér elbújik, akkor kesztyűben, ronggyal kell megpróbálni megfogni, minél inkább csökkentve az harapás valószínűségét. Ha ez mégis bekövetkezne, akkor orvoshoz kell fordulni, bár alapvetően kicsi az esélye, hogy baj legyen.

A denevérek nagy része veszélyeztetett állat, Szerbiában mindegyik fajuk fokozottan védett. Kiemelkedően fontos szerepük van a természet megbomlott egyensúlyának fenntartásában.

Nem kell tehát bántalmazásukról esetleg kiirtásukról gondolkodni, de nem árt tudni róluk a tényeket sem. Amennyiben találkozunk velük, úgy kell eljárnunk, mint minden más vadon élő állattal. Hagyjuk őket szabadon szállni az éjszakában, és ezután is békésen elleszünk egymás közelében, mint amikor még nem is tudtuk, hogy új lakók költöztek  a  szomszédba. 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon

Friss cikkek