Fotózzunk üstököst

Idén nem gyúltak apró fáklyatüzek, elmaradtak a tábortüzek, nem lobbantak égnek a fesztiválok máglyái sem. A fiatalok csalódottan, elkeseredetten tengetik a nyári vakáció tartalom nélküli napjait. A fesztiválok ifjúságának fájóan hiányoznak a várva várt nyári események, amelyre szinte egész évben spóroltak és fogatkoztak. Fontosságukkal, jelentőségükkel a szülők is ügyesen manipuláltak, miszerint „ha nem tanulsz, itthon maradsz egész nyáron, semmi fesztivál, ne is álmodj róla.”

Július elején azonban történt valami.

Ha már elmaradtak a földi tüzek, egészen váratlanul egy fénycsóva jelent meg: a világűr titokzatos vándora, a C/2020 F3 (NEOWISE) névre keresztelt üstökös bukkant fel az északi égbolton.  A Göncölszekértől jobbra látható, közvetlen a horizont felett, hajnali két órától négy óráig szabad szemmel is megfigyelhető. Aki fotót szeretne készíteni róla, itt az alkalom, mert legközelebb állítólag 6 ezer év múltán fog újra felbukkanni bolygónk közelében.

Nem egyszerű feladat manapság olyan helyet találni, ahol ne lenne valamiféle fényforrás, mert a fényszennyezés miatt nem tudunk használható fotót készíteni az éjszakában. Amennyiben sikerül a várostól távol eső sötét szegletre bukkanni, legtanácsosabb egy kisebb emelkedőre kapaszkodni, hogy a tájfotó kellően gazdag legyen. Javasolt széleslátószögű objektív használata, de állvány nélkül se próbálkozzunk, és végezetül szükségünk lesz derült, felhőtlen égboltra is. Aztán hajrá, miénk az éjszaka és tépjük le a Nap virágát. Carpe diem, mondaná Horatius.

Az üstökös olyan naprendszerbeli égitest, amely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering és a Nap közelébe érve kómája és csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed.

Az üstökösök megjelenése a történelem során mindig csodálkozást, megdöbbenést, rossz előérzetet, gyakran pánikot váltott ki az emberiségben. Ősrégi hiedelmek szerint az üstökösök előre jelzik a végzetes háborúkat, a járványokat és a természeti katasztrófákat. Gyakran előfordult az is, hogy az üstökösök megjelenését valamelyik nagy uralkodó közeli halálának előjeleként értelmezték. A feljegyzések szerint Attila, Valerianus római császár és Julius Ceasar halálát is üstökös megjelenése előzte meg. A középkorban feltételezték, hogy a pestis és más járványok elterjedését is mindig megelőzi az üstökös megjelenése, s ha valamilyen katasztrófa idején nyoma sem volt üstökösnek, akkor is buzgón emlegették a krónikákban a baljós előjel felbukkanását. Agatha Christie szerint a félelem nem más, mint a tudás hiánya, s ezt teljes mértékben magam is támogatom. Azonban az idősebbek szerint, amikor üstökös jelenik meg az égen, valami rossz fog történni.

Jelenleg éppen egy hatezer évente megjelenő üstökös robog felettünk, Földünkön pedig halálos járvány tombol: hogy is van ez?

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon

Friss cikkek