Gyarapodás

„A világban mindenkire rá van bízva valami. Valami nagyon fontos.” (Lázár Ervin)

YouTube

Minden  közösség számára elengedhetetlen a gyarapodás, mint lélekben, mint pedig anyagiakban. Ez meghatározó és meghatározza a közösséget. Ahogyan idegen városok utcáin járunk és rácsodálkozunk az épületek szépségére és összhangjára, ugyan úgy a mi világunkban is fontos, hogy meglássuk épületeink, utcáink szellemi termékeink szépségét.

Sokszor az apró, számunkra jelentéktelennek tűnő cselekedetek és tettek  teszik élhetővé ezt a térséget.

Beindult az iskola, már szeptember elején is teljes gőzzel fogtak neki diákok, szülők és pedagógusok a munkának. Bízva abban, hogy most minden máshogyan lesz. Ebben reménykedem én is!

Beindult a közösség is, a Magyar Nemzeti Tanács 1521 beiskolázási csomagot osztott ki az elsősöknek, augusztus 31. és szeptember 2. között a terepen.

Nem voltak restek kimenni, Bácsfeketehegyre, Kishegyesre, Magyarkanizsára, Tornyosra, Törökkanizsára és Újvidékre is. Meg megannyi kis településre Nyugat-Bácskába és a Bánságba. Ott voltak, együtt, meghallgatták egymást, látták az iskolákat, gyerekeket, pedagógusokat és még a szülőkkel is beszélgettek. A kiosztott beiskolázási csomag nem személytelen volt. A magyar állam is jelen volt, nem esett nehezükre itt lenni velünk , vajdasági magyarokkal, délvidéki testvéreikkel.

Mi ez, ha nem gyarapodás!

Mikor kinyílik az ajtó és belépsz egy osztályba, egy külön kozmoszba lépsz be, ahol csillagok várnak, a fényük a szemükben van, ezzel kell tisztességesen és méltóságteljesen bánni. Ránk van bízva ez a közösség, a lelkünk mélyén tudjuk ezt. Lehet fanyalogni, kevés az, nincsenek meg a feltételek, alulfizetettek vagyunk, nem tisztelnek bennünket, nincs méltóság.

Ez mind igaz és nem is állítom, hogy ezt egy csapásra helyre lehet tenni/hozni. Ez nem tisztem, és nem is áll módomban, de amikor kinyújtja feléd kezét gyermek/felnőtt/bárki, ne magyarázattal utasítsuk el. Nyújtsd ki te is kezed!

Gyarapodik a közösségünk, ezt biztosan állítom!

Új, csillagszemű gyermekek indultak intézményekbe, mint 10, 20 vagy talán több éve mi is. Szüleink féltő tekintetétől övezve. Most ez a feladat vár ránk is. Gyarapodjunk tudásban és ne csak kritikában legyünk jók.

Mindig Széchenyi gondolatai jutnak eszembe, mikor elvtelenül támadnak bennünket, minket magyarokat, fizetett „zsoldos” magyarok.

„Ne azt nézd, mit tehet érted a nemzeted, azt nézd  Te mit tehetsz  a Nemzetedért !”

És ezt illik megszívlelni!

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon