Érdekes megfigyelni, hogy más történelmi vallásokban első ránézésre a böjt sokkal szigorúbb, mint nálunk katolikusoknál. Egyes vallásokban a böjti időszak nem csak hús tilalmat jelent, de a hal fogyasztása sem megengedett, sőt tej, tojás termékek sem kerülhetnek az étlapunkon. Az ételek sem tartalmazhatnak tojást, így egy kalács elkészítése is szigorú böjti recept alapján, liszt, olaj és élesztőből készülhet, sem tojás, sem vaj hozzáadása nem megengedett. Így van ez például az ortodox egyházban. A bevásárlóközpontok polcain külön megjelennek a böjti élelmiszerek, a termékek összetevőinél is sokszor feltüntetik, hogy az étel megfelel a böjti előírásoknak. Az ortodoxok egy külön ételsort dolgoztak ki, ami a böjti előírásokat tiszteletben tartják. Hajdinával töltött paprika, dióval és zöldségekkel töltött káposzta, ami emlékeztet a húsos verziókra, de összetevőik alapján megfelelnek a böjti előírásoknak. Én sok böjti ételt tanultam meg szerb kollégáimtól, nagyszerűek és a vendéglátásban is, húsmentes ételek esetében, vagy laktózmentes ételek igénylésénél is szívesen felhasználom ezeket a recepteket. Más vallásokban, mint például az iszlámban a böjt még ennél is radikálisabb. Csak kenyér és víz fogyasztása a megengedett, viszont, amikor lemegy a nap, jöhet a terülj-terülj asztalkám. Nem így van ez nálunk katolikusoknál. Míg a II. Vatikáni Zsinat előtt a böjt az év minden péntekére kiterjedt, mára ez az előírás csak a nagyböjti időszakra korlátozódik. Hamvazószerda és Nagypéntek a legszigorúbb böjti nap van, amikor is csak egyszer szabad jól lakni, a többi pénteken meg nem szabad meleg vérű állat húsát fogyasztani. Tej, tojás és halételek is fogyaszthatók, egyedül a melegvérű állatok húsa van tiltólistán. Ha csirke húst fogyasztunk, az szembemegy az előírásokkal, de ha kaviárt, királyrákot, és tonhalpástétomot fogyasztunk szarvasgombával egy finom brióssal, hozzá egy drága francia sajtszelekcióval, elvileg betartottuk a böjti előírásokat.
Mi ennek az értelme?
Nyilván érezzük, hogy az égvilágon semmi értelme nincs az ilyen böjtnek, ha csak a fenti előírások puszta betartására koncentrálunk. Talán pont ezért is a katolikus egyházban a böjt fentieket leírt szerepe egy kicsit meg is változott és egy egész más dimenzióba nőtte ki magát. Itt főleg a lelki dimenzióra gondolok. A böjt nem más, mint egyfajta önfegyelmezés, önnevelés, saját korlátainknak, hibáinknak jobb megismerése és azok kiküszöbölése. A böjtben sokkal inkább egy átgondolt, tervezett, saját magamra szabott lemondási, önfegyelmezési listát kell állítani, amit egy-egy böjti időszakban, önmagam, személyiségem csiszolására fordítok.
Harmincéves koromig szerettem pipázni, kispap társaimmal egy-egy finom ebéd után rágyújtottunk egy pipára. Harminc éves voltam, amikor egy teljes nyarat helyettesítettem egy osztrák plébánián. A plébános szabadságon volt, csak a káplánja maradt otthon, aki erős dohányos volt. Sűrűn szaladt ki az udvarba rágyújtani, én meg elkísértem, hogy társaságot csináljak neki. Meg-megkínált egy szál cigarettával, amit én el is fogadtam. Egy idő után megvettem az első doboz cigimet és innen már nem volt megállás. Pár év alatt én is függővé váltam. Napi egy doboz cigaretta. Jött a böjt és úgy döntöttem, hogy nekem a böjti időszakban a cigarettáról kell lemondanom. Hamvazószerdától egész Nagyszombatig egy szál cigaretta se jöhet szóba. Sikerült! Nagyszombaton a feltámadási liturgia után ismét előkerült a cigaretta és odaálltam a dohányosok mellé és ismét rágyújtottam. Egy kedves ismerősöm meg is jegyezte, hogy ha már eddig kibírtam, butaság ismét rágyújtani. Igaza volt! Egy teljes évig szívtam a cigarettát, majd következő év nagyböjtjében ismét félretettem és azóta sem vettem elő.
Nos, valahogy így képzelem el a böjt igazi lényegét. Miben vagyok gyenge? A csokifalásban? Talán olyan ételek fogyasztásában vagyok mértéktelen, ami ráadásul az egészségemet is károsítja? A böjt egy jó időszak ahhoz, hogy önfegyelmet, önuralmat gyakoroljunk. Önmagunkat jobban megismerjük, tisztában legyünk saját korlátainkkal és azokon változtassunk.
A böjt semmi esetre sem fogyókúra, testsúly feleslegtől való megszabadulás, főleg nem a nyaralásunkhoz szükséges vonzóbb testalkat kialakításának az időszaka, mert aki így gondolja, lehet, hogy a böjti előírásoknak messzemenőleg megfelel, csak éppen a hiúság súlyos bűnében meg jeleskedni fog!
A böjt mindenképpen önmagunkra, személyiségünk formálására kell, hogy irányuljon, legfőképpen Isten és ember társaimmal kialakított viszonyom akadálymentesítését kell, hogy jelentse.
Ha így értelmezem a böjtöt, már is érthető a katolikusok hozzáállása a böjti receptek lazább értelmezését tekintve. Már nem az a legfontosabb, hogy a tésztába került-e tojás, vagy tej, az sem igazán meghatározó, hogy pénteken reggelire ettünk-e párizsit vagy sem, ha közben komoly tervekkel és elképzeléssel vagyok a böjti időszak idejében, aminek a végére egy súlyos hibámtól szabadulok meg, egy lépéssel közelebb kerülhetek Istenhez és embertársaimhoz.
Persze ehhez kell egy lelki érettség is, judícium, normális Istenkapcsolat, vagy legalább is annak keresése. Odáig is, még ez ki nem alakul jók az általános előírások, húsmentes napok pontos betartása, mert ez is egyfajta odafigyelést, önvizsgálatot, önfegyelmezést fog eredményezni a hívő ember életében.
Megosztás
