Azt hihetnénk, hogy birtokoljuk az újabbnál újabb technikai megoldásokat a virtuális világban, de sajnos rá kell döbbennünk, hogy a fiatalok sokkal jobban tudják ezt elsajátítani.
Mi idősebb generáció, akik tanulták a technikai csodákat, gondolok itt a különböző programok használatát, e-mail, chat- programok és más internetes megoldásokat, lemaradunk. A fiatalok ebbe születtek bele, hamarabb tudják a technikai eszközöket használni, mint mi.
Az elmúlt időszakban arra lettem figyelmes, hogy a gyerekek lassan nem használják a Facebook chatfunkcióját, az elektronikus levelezést pedig eltekintve néhány kötelező használattól szinte nem is foglalkoznak vele. Tükrözi ez a világról alkotott felfogásukat is.
A Snapchat funkció pedig egy újabb, gondolom nem az utolsó, kommunikációs lehetőség a fiatalok között.
A Snapchattal képeket, videókat, üzeneteket osztanak meg egymás között. A nagy újítás benne az, hogy elméletileg - és ezt fontost hangsúlyozni - a Snapchaten nem hagy digitális lábnyomot maga után, hiszen minden üzenet a megnyitását követően 10 másodperc múlva törlődik. Kivéve az úgynevezett „történetek”, vagy videórészletek, melyek 24 óráig maradnak.
Valójában erre fel kellene készíteni gyermekeinket, ha engedik, mert a szolgáltató ezt reklámozza, de alapjába véve megőrzik az utolsó 200 üzenetet és ezt csak abban az esetben közlik, ha erre hivatalos felkérés érkezik.
Érdemes itt is elolvasni a kisbetűs részeket, mert abban rejlik az igazság. Az üzenetek pedig visszahozhatók. Elméletileg tizennyolc évesen használhatnánk ezeket a lehetőségeket, de a gyakorlat nem ezt mutatja. Érdemes gyermekeinkkel elbeszélgetni arról, hogy milyen tartalmakat töltenek fel.
Alapvetően ez egy bizalmi kérdés, mert tudni kell, hogy a digitális világban azért sokszor kegyetlen játékok-események zajlanak.
Mindenki szeretné elkerülni a kellemetlen helyzeteket, ami megronthatja a barátok- család- gyermek-intézmény kapcsolatát.
Fontos kiemelni a család segítő és támogató magatartását. Erre kell, hogy épüljön a beszélgetés, ami nem csak a Snapcht-ra kell, hogy korlátozódjon, hanem a digitális- virtuális világban való megjelenés minden formáját.
Nehéz követni a változásokat, de szülőként azért oda kell figyelni gyermekünk tevékenységére, még ha csak messziről is. Sokszor hallom, hogy felnőtt már a gyerek, de alapjába véve addig gyermekek vagyunk míg a szüleink élnek. A szüleink feladata pedig a gondoskodás és az aggódás gyermekeikért.
Tegyük meg ezeket a lépéseket, ne csak magunkért!
Megosztás
