Olimpia a vírus árnyékában?

A koronavírus járványhelyzet világra gyakorolt hatásával mindenkinek szembesülnie kellett az elmúlt év során.

A kialakult helyzetre való tekintettel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság történelmi döntést hozott, amelynek értelmében a tavalyi év nyarára tervezett tokiói XXXII. olimpiai játékokat elhalasztotta az idei év júliusára. A játékok 124 éves történetében is csak mindösszesen háromszor volt rá példa, hogy háború miatt elmaradtak a játékok: az 1916-os berlini, az 1940-es tokiói és az 1944-es londoni játékok jutottak erre a sorsra. Japán szempontjából elmondható hogy különösen pechesek az olimpiai játékok megszervezését illetően, ugyanis az 1940-es tokiói és az 1944-es sapporo-i téli olimpiai játékok is elmaradtak a háború következtében.

Az olimpiai játékok latin jelmondatának, a „Citius, Altius, Fortius”-nak a jelentése „Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben”. Coubertin elképzeléseit talán az olimpiai eskü fejezi ki legjobban: „A legfontosabb dolog az olimpiai játékokban nem a győzelem, hanem a részvétel, hasonlóan az élethez: nem a diadal, az igyekezet a fontosabb. A legalapvetőbb dolog nem az, hogy legyőzd társaid, hanem, hogy küzdj jól.”

Az olimpiai mozgalom jelképe az öt egymásban fonódó karika is az öt kontinens egységét szimbolizálja. Azonban a Coubertin báró által megálmodott és hangoztatott olimpiai eszmét a későbbi játékok már nem tartották szem előtt, és az olimpiának számos problémával kellett szembenéznie. Ezek közül egyik probléma volt a bojkott, amikor is a különböző okok miatt távol maradó országok miatt csonkaolimpiákra került sor, nem egyszer.

Az olimpiai eszmében foglalt részvétel fontossága helyett előtérbe került a győzelem és az aranyérem megszerzése minden áron, emiatt folyamatosan egyre több sportoló kezdett teljesítménynövelőket, doppingszereket használni. Az olimpiai játékokat számos alkalommal politikai incidensek is befolyásolták, és beavatkozása a játékokba még napjainkban is aktuális téma. Végezetül pedig Coubertin azon reménye, hogy az olimpiai játékok elhozzák és elősegítik a teljes világbékét nem vált valóra, három olimpia is elmaradt a világháborúk következtében, az 1972-es müncheni olimpiát pedig beárnyékolta a terrorizmus megjelenése.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mindamellett hogy többször is vádolva volt korrupció gyanújával rendre megkapta azt a vádat, hogy az olimpia színhelyének kiválasztásakor előszeretettel választják a nyugati országok városait, és ez a tendencia csak a későbbiekben kezdett megváltozni, amikor ázsiai városok kapták meg a nyári vagy téli olimpiai játékok megrendezésének jogát. 2016-ban pedig először került sor Dél-Amerikában, Rio de Janeiro-ban erre a világeseményre. Az olimpia megrendezése kapcsán pedig rendszeresen felmerülnek a kritikus hangzatú vélemények és ellenérzések, mivel a hatalmas költséggel járó infrastrukturális kiépítések, stadionépítések kapcsán elhangoznak azon ígéretek és tervek, hogy a stadionok kihasználtsága megoldott lesz a játékok lebonyolítása után is, azonban ha csak az ezredforduló utáni olimpiák helyszínén lévő épületeket vesszük figyelembe, láthatjuk, hogy ezek csak tervek maradtak.

A közelmúltban megbotránkozást okozó feltételezést közölt a The Times, miszerint a japán kormánypárt egy magát megnevezni nem kívánó politikusa szerint, idén semmikép sem rendezik meg az olimpiát a koronavírus-járvány újabb hulláma miatt. Ezt a hírt cáfolta a japán kormány, mondván hogy a The Times cikkének semmi alapja sincs. Ha azonban ez a pesszimista forgatókönyv valósulna meg, akkor Japán hatalmasat bukna, mert már eddig 25 milliárd dollárt fektetett az olimpiai előkészületekbe. Az ország lakosságát ez a tény sem hatja meg igazán, 80%-uk az olimpiarendezés ellen van, egy friss közvéleménykutatás adatai szerint.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke szerint az egész olimpiai mozgalom egységes abban, hogy idén júliusban és augusztusban megrendezzék az ötkarikás játékokat Tokióban. NOB elnöke üzenetében prioritásnak nevezte, hogy a játékokat biztonságossá tegyék minden résztvevő számára. Több variánst említett, amelyek lehetővé teszik az olimpia megrendezését a járvány közepette is, és a pandémiával szembeni hatékony fellépést szolgálják, köztük olyan kérdések tisztázása révén, mint a tesztelés, a vírus elleni oltás, az utazások, a karanténszabályok vagy a nézők jelenléte a versenyek helyszínein.

Takeshi Niinami, a Suntory Holdings vezérigazgatója, egyben Yoshihide Suga miniszterelnök gazdasági tanácsadója a CNBC-nek azt mondta, hogy szerinte négy fontos feltételnek kellene megfelelni ahhoz, hogy mégis meg lehessen rendezni az eseményt:

1. Meg kell állítani a járvány terjedését, amihez szigorúbb karanténszabályokra lenne szükség.
2. Az okostelefonokon keresztül lekövethetők legyenek az emberek kontaktjai, hogy könnyebb legyen nyomon követni a vírust. Japánban tavaly nyár óta van applikáció, mely bluetooth-kapcsolat segítségével tartja nyilván a kontaktokat, ezzel kapcsolatban azonban súlyos adatvédelmi aggályok merültek fel.
3. Februárban el kell kezdeni a tömeges oltást, ahogy az a kormány terveiben szerepel. A Reuters szerint a 126 milliós ország összesen 314 millió darab vakcinára szerződött a Pfizerrel, a Modernával és az AstraZenecával.
4. Az olimpia előtt hasonló jelentős eseményeket kell tartani tesztként.

Ezen feltételek közül a harmadik pontban foglalt tömeges oltással kapcsolatban, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködve végezne, elmondható hogy a legtöbb országban igen lassan halad az oltás, és ha ehhez hozzávesszük, hogy Japán ráadásul februárig nem is tervezi megkezdeni az oltást, akkor már nem rózsás a helyzet.  

A fertőzések emelkedő száma és a nemrég kihirdetett rendkívüli állapot miatt a lakosság egyre kétkedőbb az olimpiarendezést illetően. Néhány napja egy közvélemény-kutatás során japánok mintegy nyolcvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy az olimpiát és paralimpiát törölni kellene, vagy ismét el kellene halasztani. Mori Josiro, a szervezőbizottság elnöke ugyanakkor kedden kijelentette, hogy teljességgel lehetetlen az újabb halasztás. Hozzátette, hogy a járványhelyzet alapján februárban vagy márciusban döntik el, hogy lehetnek-e külföldi nézők a versenyeken. Tony Estanguet, a párizsi olimpiai szervezőbizottság vezetője pedig elmondta, ők tovább fognak haladni a tervekkel és előkészületekkel, nekik megvan a saját mentrendjük. Sokakhoz hasonlóan nagyon remélik, hogy sikerül megtartani a játékokat idén nyáron, azonban mint kijelentette: „Párizs nincs összekapcsolva Tokió sorsával.

Sok személy nevében elmondhatom, hogy az olimpia valóban egy nemzeteket összehozó, sokszínű és érdekes világméretű sportesemény, ahol érdekes személyiségű sportolókkal, életutakkal, új sportokkal ismerkedhetnek meg a nézők, azonban egy adott ponton el kell gondolkodni azon, hogy az emberiség egészségének megőrzése szempontjából valóban értelmes lépés lenne-e megtartani a játékokat, ahol köztudottan a világ minden pontjáról érkeznek sportolók. A legnagyobb és legszigorúbb előzetes óvintézkedések mellett is kockázatot jelentene a koronavírus továbbterjedése. Az olimpiai játékok megreformálása pedig soha nem volt jobban indokolt, mint az elmúlt időszakban.

A közeljövőben pedig az is kiderül számunkra, hogy láthatjuk-e még idén a sportolókat, vagy csak négy év múlva Párizsban..