Zentai Magyar Kamaraszínház
A 2008-ban alakult Magyar Teátrumi Társaság, melynek elnöke Vidnyánszky Attila, „elkötelezett a magyar színjátszás hagyományainak ápolása, a magyar nyelven játszó színházak partneri együttműködése és az érdemi, karakteres színházművészeti érdekképviselet mellett. Szándéka, hogy országos működési területen, az állam és az önkormányzatok által fenntartott, továbbá a más modell szerint működtetett színházak összefogását elősegítse. Emellett vállalja szakmai fórumok, találkozók, színházi fesztiválok közös szervezését és lebonyolítását, eseti és állandó művészeti közösségi fórumok működtetését, támogatását.”
Ennek a szervezetnek a tagja a Zentai Magyar Kamaraszínház is. A Határtalanul programban harmadik helyszínként lépett be Zenta, mi vajdaságiak, a délvidéki magyar színjátszás is.
Tusnádfürdő, Szabadka után Zentára érkezett a fesztivál. Igazi délvidéki kulturális fővárosként működött három napig.
Hogy kerül ide az oktatás?
Úgy, hogy minden korosztályhoz szólt a fesztivál programja. Délelőtt gyermekprogramok voltak. A Ramazuri Bábszínház nyitotta a gyermekeknek való programokat, az Itt a király, hol a király című előadásával. Ez az előadás Mátyás királyról szólt, három mondát mutattak be vásári bábelőadás formájában. A második előadás a Magyar Népmese Színház vendégszereplése volt. A Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című mesével.
A magyar népmesék pedig elemi erővel hatnak gyermekre felnőttre egyaránt.
Ne feledkezzünk meg a játszóházról sem. Kalandtúra várta a gyerekeket, állomások ahol ügyességi és készségfejlesztő játékok várták, látványos kivitelben. Az idősebbeknek logikai játékok álltak rendelkezésre.
Gyermekek kisiskolások, óvodások voltak az előadáson.
Halványan dereng valami a közelmúltból, amikor azt a kritikát kaptuk a Magyar Nemzeti Tanács új Oktatásfejlesztési stratégiája kapcsán, hogy:
- túl sok a kultúra benne
- nem látszanak benne az oktatási stratégia pontos céljai
El kell szomorítani a kritikusokat, hiszen a színház maga az élet, olyan tárháza a nevelési és oktatási eszközöknek, melyeket most helyhiányában nem szeretnék taglalni.
A színház élmény, mindenkinek szubjektív élmény, megmozgatja fantáziánkat, láttat és hallat bennünket.
Uram bocsáss meg!
Színház és játék, oktatás és színház, mese és színház, mese és nevelés.
És akkor a felnőtt „mese”, melyet Zentára a színpadra varázsoltak, Gubik Petra és Szomor György az Esővé vált könnyek előadásban, Koncz Gábor a Gyorsvonatával és Udvaros Dorottya a Nyáron, este fél tizenegykor című eladásával.
Teátrum neked, nekem Zentán!
Mindenkinek szólt, magyar kultúránkról, hagyományainkról, értékeinkről. A három nap nevelt, oktatott értéket közvetített. És erre a három napra kitehettük a táblát „Színházba mentem!”
Megosztás
