A szülői értekezlet egyik fő célja, hogy szülői közösséget formáljunk, mert hiszem azt, hogy egy osztályközösség attól válik jó osztályközösséggé, ha mögötte jó szülői közösség áll.
Ne féljünk a felnőttektől, bízzunk bennük, hogy ők is bízhassanak a jóakaratunkban, hitelességünkben, s érezzék meg, hogy bennünk csak hála van irántuk. Mert hálásnak kell lennünk minden egyes gyermekért, akit ránk bíztak, s megköszönni nekik, hogy legféltettebb kincsüket „felajánlották” nekünk.
Az elmúlt időszakban, gondolok itt a járvány előtti szülői értekezletekre, a pedagógusok arra lettek bíztatva, hogy bontsanak formát, s az értekezletek ne csak az osztályzatokról szóljanak, a hiányzások igazolásáról és a technikai dolgokról.
Véleményem szerint a szülőknek igenis érezniük kell, hogy a gyermeküket elfogadjuk (netán szeretjük is, minden képmutatás nélkül) jó és rossz tulajdonságaikkal együtt. A szülő nevelési problémájában meg kell próbálnunk segítséget nyújtani, de szívesen vesszük a szülői segítséget is, ha nekünk, pedagógusoknak is nehézségeink vannak. Ha tudomásul vesszük, ha nem, a pedagógusnak is lehetnek nehézségei, hiszen ő is ember. Fontos, hogy meglátásaink dicsérő és biztató szándékúak legyenek, és ne legyünk csak tantárgy - és osztályzatcentrikus. Még akkor sem, ha a jelenlegi helyzet sajnos nem teszi lehetővé azt, hogy személyesen találkozzunk a szülőkkel.
A szülői értekezlet is áthelyeződött az online térbe. Lehet eszmecserét folytatni erről, hogy ez mennyire jó, vagy mennyire hasznos, de megegyezhetünk abban, hogy a jelenlegi előírásokra ez a megfelelő válasz.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a kezdeti „botorkálás” után beindult és teljes gőzzel működik a rendszer. Szükség van, hogy a szülő jelzést kapjon a tanuló előmeneteléről, a viselkedéséről és megannyi más történésről. A digitális világ letisztítja az információkat, napi szinten kaphatnak a szülők értesítést, tájékoztatást. Valójában erre is nagy az igény, de ne feledjük, hogy egy gyermek nem csak információ.
A vajdasági magyar pedagógusok lelkiismeretesek, folyamatosan kommunikálnak a szülőkkel, tudjuk, hogy szükségünk van egymásra.
A létező csatornákat használják, telefonok, üzenőcsoportok, elektronikus levelek, megannyi lehetőség adott. Nem nézve a szabadidőt, alkalmazkodva a szülőkhöz. Nem egyszerű a feladat, de mint annyiszor, most is helyt áll a vajdasági magyar pedagógus társadalom: tájékoztat előrehaladásról, tanulni valóról, szükséges kötelezettségről és mindenről, amiről hallani szeretne a szülő.
Az összefogás most is kiváló eredményeket mutat.