Az idei iskolaév nem csak rendhagyó, hanem azt is bizonyítja, hogy pedagógusaink milyen rátermettek és az előállt helyzethez hogyan és miképpen tudnak alkalmazkodni. Természetesen nem elhanyagolható tény az sem, hogy nap, mint nap szembesülnek szokatlan helyzetekkel. Valójában ez nem okoz akadályt, hiszen a pedagógusélet tele van kihívásokkal és rendkívüli, szokatlan helyzetekkel. Egy ilyen a versenyek kérdésköre is. A különböző szinteken jelentkező helyzeteket megfelelően kell kezelni, nem csorbítva, vagy megkeresni azt a helyzetet, ami elősegíti a problémamegoldást. Az osztálybajnokságokat kiválóan megszervezik az osztálytanítók és a szakos tanárok. Folyamatosan követik a gyerekeket és a tehetség és a szorgalmuk alapján gyorsan meg tudják állapítani egy versenyeztetés folyamán, hogy ki az, aki képviseli az adott osztályt.
Kötelességünk, vállalt feladatunk és a szakmánk, hivatásunk eleme és iskoláink hagyományának építőköve, hogy minden gyereket eljuttassunk a képességei szerint elérhető legmagasabb tudásszintig. Ez vonatkozik a valamely terület iránt kiemelkedő érdeklődést mutató, tehetséges gyerekek igényeinek a kielégítésére is. Ők pedig, ha jól és szakmailag megalapozottan irányítjuk őket, akkor szeretnek és akarnak versenyezni. Mi pedig segítjük őket és elismerjük, ha időt és energiát fektetnek abba, hogy a tudásukat másokkal összemérve sikeresek legyenek.
Rendkívül fontos maga a folyamat, ahogyan kezeljük a tehetséges gyerekek kiválasztását, valamint a versenyeztetést. Hatalmas felelősséget ró ránk ez a munka, mert többismeretlenes tényezővel kell dolgoznunk. Meg kell ismerni a gyermeket, képességeit, a családi háttér munkáját, a célokat és nem utolsó sorban a gyermek motivációját. Rengeteg apró, de ugyanakkor fontos tényező határozza meg azt, hogy a tanulónk egy versenyen részt vesz.
A jelenlegi helyzetben több versenyt lemondanak, mert mindennél fontosabb az egészség és ez így is van rendjén. Több verseny átköltözött az online térbe, de ugyanakkor ne feledjük azt sem, hogy a fizikai találkozásnak is megvan a maga szépsége és a versenyhelyzet alapvető követelménye, hogy lássam és megtapasztaljam a versenyen résztvevőket.
Azok a gyerekek, akik reális önismerettel, és ezzel együtt megfelelő önbizalommal rendelkeznek, és a versenyhelyzet növeli a teljesítményüket, jó versenyzőkké válhatnak, ha megtanulják kezelni a sikert és a kudarcot egyaránt.
Erre tanítani kell őket, folyamatosan.
Az órán vagy más tevékenységeken keresztül meg kell tapasztalniuk ezeket az érzéseket. Sok olyan diák van azonban, akinél valamely feltétel hiányzik. Akit a versenyhelyzet gátol, aki nem tudja felmérni, hogy van-e helye az adott mezőnyben, elegendő tudással, gyakorlattal rendelkezik-e, elég türelme van-e a felkészülésre, annak számára káros a versenyzés. Ezt azonban a pedagógusnak, a versenyeztető tanárnak pontosan tudnia kell. Önbizalomvesztés, önmaga leértékelése a következmény, és ami elég gyakori: ezek a gyerekek hajlamosak lesznek a versenytársat ellenségnek tekinteni. Egy egészséges versenyhelyzetet támadó és negatív szituációnak ismeri fel, éli meg.
A jó versenyszervezést lehet tanítani, de azt hiszem, hogy valamennyien, akik pedagógusi pályánk során versenyekre készítünk fel gyerekeket, és magunk is szervezünk versenyeket, a józan eszünkre, általános szervezés- és vezetéselméleti ismereteinkre, saját korábbi tapasztalatainkra támaszkodva tesszük azt. Erre pedig büszkék lehetünk, hiszen a vajdasági magyar pedagógusok az elmúlt időszakban is és most is kiváló munkát végeztek és végeznek folyamatosan.
Megosztás
