Pixabay/Prawny
A mérések alapján, mely egy képet nyújt jelenlegi állapotunkról, igen tanulságos . A mozgásvizsgálat (motoros készségek) és a vizuális képességek vizsgálata (vizuo- perceptuo-motoros készségek) mellett a harmadik terület a beszédképesség vizsgálata volt.
Hangsúlyozom, hogy ezek a mérések csak felületesen érintették a területeket, de arra kiválóak voltak, hogy felmérjék a deficiteket.
A beszédképesség vizsgálata (nyelvi készségek)
A beszéd vizsgálata kiterjed a beszédprodukció és a beszédmegértés vizsgálatára. Kiszűri az artikuláció zavarait, a nyelvfejlődési zavarokat, a beszéd folyamatosságának zavarát, a beszédészlelés és megértés zavarát. A teljesen ép beszéd az írás és az olvasás elsajátításának a feltétele, így a tanulás alapja. Épp ezért fontos lenne, hogy minden gyermek ép beszédprodukcióval és beszédmegértéssel induljon iskolába.
A beszédképesség vizsgálata- nyelvi készségek: felméri a gyermek figyelmét, verbális emlékezetét, sorrendezési és fogalmazási készségét.
A szubtesztben a megfigyelő és verbális reprodukáló készséget is vizsgálták. Fontos még a mondat ismétlése, számolás és történetalkotás valamint nyelvi sorozatok, melyek betekintést adnak a gyermek időbeli tájékozottságáról és a sorrendiségéről.
Miben segíthetünk?
Nézzük sorjában!
Öt éves kor után általában feltűnő fejlődés következik be. Gyermeke memóriájának befogadóképessége növekszik, és megjelenik a szándékos emlékezet. Az iskolába lépés időpontjában általában a gyerekek látási emlékezete az erősebb, szóbeli emlékezetük azonban még sokszor megbízhatatlan.
Következzenek a játékötletek. Itt a tél, az ünnepek a család együtt van. Ne a technikai csodáinkkal játszunk, hanem egymásnak örüljünk és hívjuk egy-egy játékra családtagjainkat.
- Séta közben figyeljünk meg utcarészletet, kirakatot és hazaérve rajzoljuk le, versenyezzünk ki emlékszik több részletre.
- Mi változott meg? Pl. A szobában anya az ágyon ül, apa a fotelban. Kettőjük között a hugi a földön törökülésben, egy mesekönyvvel a kezében. Míg gyermekünk kimegy a szobából, gyorsan helyet cserélünk. Azt kell észrevenni, mi változott meg.
A beszédkészség és a memória kiváló fejlesztése a mondókáink. Íme néhány példa:
Varjú károg
Varjú károg, fúj a szél,
Esik a hó, itt a tél.
Jaj, de nagyon hideg van
Ropog a hó alattam.
Vígan csúszik a kis szán,
Most örülünk igazán!
Havazik
Ha-ha-ha havazik,
He-he-he hetekig,
Hu-hu-hu hull a hó,
Hi-hi-hi jaj de jó!
Miért is jó mindez?
A közös mondókázás legfontosabb hatásai:
- segíti a gyermek és szülő közti bizalom és biztonságérzet kialakulását
- fejleszti az érzelmi intelligenciát
- bővül az aktív és passzív szókincs
- támogatja a korai mozgásfejlődést
- fejleszti a ritmusérzéket
- segíti a zenei nevelés bevezetését
- segíti az érzelmek átélését
- megnyugtató a gyermeknek, szülőnek.
Figyeljünk egymásra !
Ne csak az ünnepek környékén!
Megosztás
