Köpeny- rejtett tanterv

Arra a kérdésre, hogy melyek azok a normák, amelyeket az iskola a falai közé belépő gyermek elé állít, nem mindig a nyíltan hangoztatott pedagógiai célkitűzésekben célszerű keresni a választ. Ezt ismerték fel azok a kutatók, akik az iskola latens hatásrendszereit tették vizsgálat tárgyává. E vizsgálatok közös elméleti-módszertani kiindulópontja, hogy az iskolai keretek között megvalósuló interakciók szimbolikus, normatív-értékközlő aspektusokra fordítják a figyelmet, ezeket a normákat, értékeket elemzik, mint az iskola „rejtett tananyagát”.

Magát az implicit normarendszert és közvetítésének-elsajátításának folyamatát a magyarra „rejtett tanterv”-nek fordított,  hidden curriculum fogalmával jelölik.

Főbb tanulságaik szerint az iskolás gyermeknek mindenekelőtt spontán késztetéseinek az iskola szervezeti rendje által indokolt gátlását (például a késleltetést, a tevékenység kényszerű megszakítását) és az intézményi elvárásokhoz való alkalmazkodást, az engedelmességet kell elsajátítani. Meg kell tanulnia részt venni olyan helyzetekben – mint például a tanár-diák közötti, egyetlen leegyszerűsítő választ jutalmazó „kérdezz-felelek játék” –, amelyeknek több köze van az intézmény szervezeti rendjének fenntartásához, mint az ismeretek közvetítéséhez. El kell fogadnia, hogy teljesítménye és viselkedése állandó értékelés tárgya stb.

A rejtett tantervvel kapcsolatos kutatások fényénél tehát az iskolai érvényesülés problémája az intézményi szocializáció folyamataiba ágyazódik.

A rejtett tanterv lényegében az iskola által a tanulóra kiosztott szociális szerep „megtanítása”, a megfelelés vagy meg nem felelés pedig a kimondatlan intézményi értékeket szimbolizáló, az intézmény szervezeti rendjét erősítő interakciókban való részvétel képességén, az erre való alkalmasságon áll vagy bukik.

Ezekkel a tulajdonságokkal a középosztályból kikerülő gyermekek eleve nagyobb mértékben rendelkeznek, hiszen számukra az iskolába lépés a már korábban megismert normák ismerős világába való belépést jelenti, míg az alacsonyabb státusú rétegek gyermekeit ez az aktus sokszor a korábbitól lényegesen eltérő közegbe vezeti, ami azután a meg nem felelésben, a kedvezőtlen tanári értékelésben csapódik le.

Kétségtelen, hogy az általános iskola alsóbb osztályaiban a gyerekek viszonylag erős azonosulása az iskolával, a pedagógus felnőtt tekintélye, a saját szerepelképzelések kidolgozatlansága stb. csekély teret engednek a tanár-diák interakcióban érvényes szerepekről folytatott alkudozásnak. Úgy tűnik, hogy a rejtett tanterv normái, vagyis az iskola által idealizált diák-szerepre vonatkozó elvárások „egyirányú utcán” haladnak, aminek a diákok legfeljebb passzív elszenvedői.

Az általános iskola felsőbb osztályaiban és főképpen a középiskolában már merőben más a helyzet. Nem mintha a rejtett tanterv előírásai ekkor már nem működnének. Természetesen a tényleges tananyaggal együtt ez a tanterv is változik, a korlátozások például nem a tevékenység spontán lefolyásával, hanem a véleménynyilvánítással szemben lépnek fel. De ebben az életkorban a tanár-diák interakciókban már jól kitapintható az az alkudozási folyamat, amit a szerepelmélet visszatekintő szimbolikus interakcionista vonulata tárt fel.

Vagyis a felsős- és középiskolás diák már nem szükségképpen fogadja el az iskola előírásaiban és a pedagógus viselkedésében kommunikált – a rejtett tanterv szerint reá háruló – szerepet, hanem több-kevesebb tudatossággal maga is alakítani igyekszik rajta.

Távol járnánk a valóságtól, ha napjaink akár legkonzervatívabb iskoláját totális intézménynek tekintenénk. De megkerülnénk a valóságot akkor is, ha nem vennénk észre, hogy a rendtartásokban szabályozott iskolaköpeny viselés beépül az iskola rejtett tantervébe, sőt, mint kényszerszülte „homlokzat”, a rejtett tanterv által sugallt szerep szimbólumává válhat

Az iskolaköpeny szimbolikus funkciójának felismerését nehezíti, hogy mint az öltözet általában, a funkciók egész struktúrájával jellemezhető.

De éppen az iskolaköpeny szimbolikus funkciója teszi lehetővé, hogy öltözetüket maguk a diákok is olyan eszközként használják, amellyel bekapcsolódhatnak az iskolai szerepükről folytatott alkudozásba, vagy ha erre az „erőviszonyok” folytán nincsen mód, kifejezzék távolságtartásukat a „hivatalos”, iskolaköpeny által szimbolizált, rejtett tantervben elvárt tanulói szereptől.

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon