Konfliktuskezelés – alternatív vitarendezés

Felnőtt akkor leszel, ha a hibákat önmagadban keresed. Ha sorsodért nem a körülményeket okolod, hanem önmagadat.” (Müller Péter)

Napjainkban elharapódzott az iskolai konfliktus. Nem mintha tíz, tizenöt vagy húsz évvel ezelőtt nem lett volna, da akkor az oktatási rendszer más módon oldotta meg. A jól bevált módszerek lassan csődöt mondanak.

A konfliktus fogalmának pedagógiai megközelítésénél azokra a konfliktusokra kell főleg gondolni, amelyek valamilyen pedagógiai folyamat során alakulnak ki. Az iskolai

konfliktusokat két nagy csoportba sorolta: az igény- és az értékkonfliktus.

Érdemes a különböző helyzetekben az alternatív vitarendezést alkalmazni. Sokszor, a tapasztalat beszél belőlem, a konfliktus helyzetben a szokás alapján döntene az ember, megéri végig futtatni a nem szokványos- rendhagyó megoldási lehetőségeket is.

Ezzel többször el lehetne kerülni a sérüléseket, gondolok itt a lelki sérülésékre, mert azok maradandók és befolyásolják a következő döntéseinket is.

Az alternatív vita rendezésnek három fontos tényezője van:

  • az együttműködés
  • a bizalomépítés
  • a hosszú távú gondolkodás

Az alternatív vitarendezés formái:

Mediáció- jelentése középén állni, egyeztetni, közbenjárni. A két fél vitájában közvetíteni, úgy, hogy mindkét fél beleegyezzen.

Nem egyszerű ez a feladat, de a pedagógusok nap mint nap bevállalják ezt a szerepet.

 

Döntőbíráskodás (arbitráció)- semleges  külső fél bevonása.

A tárgyalás, megbeszélés kereteit és a semleges külső felet együtt határozzák meg. Ez a megoldás keresés lehet kötelező és nem kötelező érvényű, de ezt előre le kell fektetni.  A felek feladják a végeredmény feletti kontrollt.

A mai pedagógiai folyamatokban egyre többet hallani, hogy berendelik a szülőt megbeszélésre, eljárások lefolytatására. Elgondolkodtató, hogy a szülők és a pedagógusok viszonya meghatározza a lefolytatott eljárás hangulatát. A szakszolgálat pedig igyekszik semmleges döntést hozni, ez sem egyszerű feladat.

 

Facilitáció (könnyítés)- az ilyen típusú szakember  nem a témának, hanem magának a folyamatnak a szekértője. 

A vita tartalmi vonatkozásában mindig semleges, a problémára kell, hogy fokuszáljon. Az egész csoportért felelős, nem az egyénekért és nem alcsoportokért.

Ismerős helyzet, az osztályfőnökök napi rendszerességgel szembesülnek ezekkel a problémákkal. Nagyon nehéz semlegesnek maradni, szinte lehetetlen.

 

Resztoratív gyakorlat – a feldolgozás során a gyakorlat magába foglalja az egyén érzéseit. 

Ezek megnyilvánulása után remélni lehet, hogy elgondolkodnak azon, hogy viselkedésük, hogyan érintette másokat.

Ez a forma számomra a legveszélyesebb. Itt nagyon kell ügyelni a folyamat lebonyolításra, mert érzelmekkel dolgozunk és alapszabály, hogy érzelmekkel nem vitázunk.

Adjunk olyan válaszokat a mai kihívásoknak, melyek méltók önmagunkhoz.

 

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon