Finn oktatási modell (3. rész)

„Nem arról ismerszik meg a nagyon okos ember, hogy jó előrejelzéseket ad a jövőről, hanem arról, hogy tisztán látja, a jövőt lehetetlen előre jelezni, és ennek tudatában mégis képes előre alkalmazkodni hozzá.”

(Mérő László)

 

Minden oktatási modellnek a lényege, hogy előre lássa, vizionálja a lehetőségeket. A finn modell abban is élen jár, hiszen folyamatosan újítják.

A Finnország lesz valószínűleg az első állam a világon, ahol eltörlik az iskolai tantárgyakat. Az általuk kidolgozott oktatási rendszer  a nemzetközi listákon a 10., előkelőhelyen szerepel. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ölbe tett kézzel ülnek az oktatási szakemberek és zsebelik be a dicséreteket.

Ellenkezőleg, azon ügyködnek, hogy minél korszerűbb és az életre felkészítő lehetőségeket kutassanak és a lehetőségekhez mérten beépítsék a gyakorlatban. Hozzá kel azonban tenni, hogy ezt nem egy-két év alatt érték el, hanem tudatosan már több mint száz éve alakítják az oktatási rendszerüket.

Valóban forradalmat indítanak el, mert céljuk, hogy valamennyi tantárgyat eltöröljenek a tantervből. Nem lesz többé, fizika, kémia, matematika, történelem sem. A „tantárgy törlésnek” egyszerű a magyarázata. Az 1900-as évektől bevezetett tantárgyak valóban hasznosak voltak, de a XXI. században már más elvárások és szükségletek jelentkeznek a társadalom részéről. A finnek ehhez próbálnak alkalmazkodni. A diákok interdiszciplináris formában sajátítják el a szükséges tudásanyagot. Lássunk néhány példát:

  • Vendéglátás- kommunikáció: elsajátíthatják a nyelveket, közgazdasági ismeretekre is szert tehetnek, fejlődik a kommunikáció, matematikai ismeretekkel is bővülnek és nem elhanyagolható a képzőművészeti-zenei forma nyelvezete.
  • Az I. világháborút több aspektusból is meg lehet közelíteni: földrajzi és történelmi ismereteken kívül, matematikai, kémiai és technikai, technológiai tudásra is szert tehetnek.

A finn szakemberek több évtizedes tapasztalatai alapján, természetesen nem a legkisebb korosztálytól vezetik be a változásokat, hanem a 15-16-éves kortól alkalmaznák. A diákoknak lehetőségük lesz arra, hogy maguk válasszák meg a témát, szem előtt tartva további iskoláztatásukat. Így elkerülhető lesz, hogy olyan tantárgyakat is tanuljon, amire a későbbi fejlődése szempontjából nem lesz szükség.

Mielőtt elképednénk és megrémülnénk, hogy ezt hogyan és miként lehet levezényelni, megszervezni, előre bocsájtom, hogy finn kollégáink már több évtizedes helyzeti előnyben vannak.

Lehetőség nyílik a tanulóknak:

  • csoportban dolgozni
  • átbeszélni a témát
  •  és nem kell rettegni attól, hogy mikor szólítják fel felelésre

Ez a modell ösztönzi a közösségi munkát, ami maga után vonja a tanári szerep átalakulását is. Maga a tematika is feltételezi, hogy együtt működjenek a különböző tantárgyakat oktató pedagógusok.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a tervezett bevezetése ennek a modellnek 2020-ra várható és az sem elhanyagolható tény, hogy a tanárok 70%-a már részt vett az előkészítőn, ahol megismerkedhettek az oktatási rendszer alapjaival.

Azért a végére oda illik, hogy vidékünkön is vannak kísérletek, igaz még ha nem is átfogó, de vannak intézményeink (óvodák, iskolák, szakiskolák), akik kerek egészben szemlélik az oktatást. A lehetőségekhez képest csak egy vagy két naposra tervezik a munkát, amit úgy hívnak, hogy projektoktatás, projekt módszer.

Pontosan nem látjuk a jövőt, de tudjuk, hogy át kell alakítani nem csak az oktatási teret, hanem a hozzá kapcsolódó világot is, mert ezen múlhat a következő generáció, generációk további oktatása.

Megosztás

Facebook icon
Twitter icon
Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon