Az általános és középiskolai tanulóknak a diákkönyvecskét- közkedvelt nevén BIZONYÍTVáNY, december hó 28-án osztják ki ország szerte.
Mindenki izgatottan várja, még ha pontosan tudja is a benne rejlő jegyeket és leírásokat, de reménykednek a csodában, hátha csoda történt.
Természetesen vannak olyan nebulók, akik nem izgatottak, tudják a félévi értékjegyeiket.
Érdekes, hiszen több évtizede, sőt lehet egy kis nagyképűséggel azt is mondani, hogy évszázada próbálkoztak kisebb nagyobb sikerrel megreformálni,átalakítani az osztályozás rendszerét. Az osztályzat (vagy érdemjegy, a köznyelvben csak jegy) az iskolai teljesítmény, tanulmányi előmenetel minősítése kategóriába sorolással.
Magyarország
Értékelési rendszer 1950 óta: tantárgyi öt-, az általános iskolai magatartás négy-, a szorgalom pedig háromfokozatú skálán történik. Az osztályzatot szöveges értékelés is követi, 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges) és kimaradhatatlan 1 (elégtelen).
Érdekes megjegyezni, hogy 1948 előtt pedig szintén az ötfokozatú skála dominált a következő kategóriákkal:
Szám |
Magaviselet |
Szorgalom |
Előmenetel |
Írásbeli dolgozatok külső alakja |
1 |
példás |
nagy |
kitűnő |
csinos |
2 |
dicséretes |
kitartó |
jeles |
tiszta |
3 |
jó |
változó |
jó |
rendes |
4 |
tűrhető |
hanyatló |
elégséges |
kevésbé rendes |
5 |
szabálytalan |
csekély |
elégtelen |
rendetlen |
Megjegyzem, hogy mennyire részletes volt a „régi elavult” értékelés.
Szerbia
A szerb állam oktatási rendszerében az általános iskolai oktatást két ciklusra osztja, első és második ciklusra. Az első az alsó osztályokat öleli fel, míg a másodika felső osztályokat. Ami az érdekesség, hogy az első ciklusban az első osztályban a tanulók a félév és az évvégén leíró záró osztályzatot kapnak.
Az elmúlt tanévig a pedagógus maga fogalmazta meg tantárgyanként a tanulóról alkotott véleményét, ami szerencsésnek is és szerencsétlennek is mondható.
Szerencsés, ha a pedagógus átérezte a szavak erejét és igyekezett olyan mondatokat megfogalmazni, melyek segíti a tanuló és egyben a szülők a környezet munkáját is. Szerencsétlen mert az utóbbi években ez már csak arra korlátozódott, hogy elsajátította vagy sem a tananyagot.
De valójában mit is kellett volna elsajátítani?
Erre csak akkor kaptunk választ, ha a szülő vette a bátorságot és fáradságot, hogy bemenjen az iskolába és kérdezzen, érdeklődjön.
Most, vagyis az elmúlt évtől egy újabb módosítás „segítette” a tanítók munkáját.
Nagy X-eket kellett rakni, vagy kell rakni oda, ahova a tanuló teljesítménye belefér. A mondatoknak megfelelő képességeket, tudást kell nagy X-el jelezni.
A pedagógus rátermettségén múlik, hogy sikerül-e elmagyarázni a szülőknek az X-ek jelentését.
Bízva pedagógus társadalmunk rátermettségében, ez sikerül.
Megannyi szülői kérdésre kapnak választ, mert úgy gondolom, hogy rakhatunk nagy és kicsi X-eket, de a lényegen nem változtat. Írni, olvasni, számolni kell tanítani, közösséget formálni, embert nevelni.
Lehet ez első ciklus, második, vagy középiskola vagy a szép emlékű Curikulum.
A mi pedagógusaink tudják a feladataikat, felemelni, utat mutatni, mert szükség van ma erre!
U.I.
Legyen fontos ez a nap a Bizonyítványosztás, tartsunk szünetet, nézzünk bele, fogadjuk meg a pedagógus tanácsát. Szebb lesz a világ!