,,Ilyenkor decemberben"

Sok ember számára a december a legszebb hónap, tele ünnepekkel, hagyományokkal és sok-sok meglepetéssel. Nem csak a gyerekek számára, hanem a felnőttek számára is tartogat váratlan, misztikus, csodás történéseket. 

Ünnepeink, jeles napjaink kiváló lehetőséget nyújtanak, hogy a közösség együtt legyen, emlékezzen, ünnepeljen. A nappalok rövidsége lehetőséget teremt, hogy egymáshoz menjünk, kártyázni, forralt bort inni vagy csak beszélgetni. 

Ilyenkor decemberben valóban bizalommal vagyunk, bizakodva nézünk a jövőbe és összegezzük az elmúlt időt. Egy  virtuális karácsonyfán hagyományaink, szokásaink kínálják magukat, csak élni kell a lehetőséggel és az izzó műanyag díszek helyett, lelkünkben valódi fények gyúlnak.

Szent Borbála napja. A Borbála-nap hiedelmei és szokásai részben hasonlóak a Luca-nap hagyományaihoz, azonban a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Ez a nap Szent Borbála 3. századi keresztény vértanú emléknapja, aki a bányászok, tüzérek, hajadon lányok védőszentje.

Szent Miklós napja. Szent Miklós püspök nevéhez számos legenda fűződik – ezekből alakult ki a ma ismert, szakállas jótevő alakja, aki ezen a napon apróbb ajándékokat hoz a gyerekeknek . Az ajándékozás szokása a 19. század végén terjedt el Magyarországon és a modern magyar néphagyomány szerint december 5-én éjjel látogatja meg a gyermekeket a Mikulás, ha az elmúlt évben jól viselkedtek.

Szűz Mária szeplőtelen fogantatása.

Luca nap. A Luca-naphoz számos hiedelem és népszokás kapcsolódik. A legenda szerint Szent Luca keresztény vértanú volt, az egyház azonban nem ismeri el valós történelmi személynek. A Luca-napi hagyományok eredete valószínűleg Gergely-naptár bevezetése előtti időkre vezethető vissza, amikor ez a nap volt az év legrövidebb napja, illetve a leghosszabb éjszakája (ellentétben a mai téli napfordulóval, ami december 21-én van). Magyar nyelvterületen december 13-át “gonoszjáró nap”-nak is nevezik, legismertebb szokása pedig az úgynevezett Luca-szék készítés.

Karácsony. Tradicionális keresztény ünnep, amelyet Jézus Krisztus születésének emlékezetére tartanak minden évben. Ez a kétnapos (december 25-26.) ünnep világszerte a nem-keresztény emberek számára is a szeretet, a békesség és az öröm napja, amely az év egyik legfontosabb családi eseményének számít. A modern hagyományoknak megfelelően az ünneppel együtt jár az ajándékozás, az üdvözlőlapok küldése és a karácsonyi hangulatú díszítés, valamit a karácsonyfa állítás szokása is. A magyaroknál a bensőséges családi összejöveteleket általában 24-e este tartják (szenteste), míg a nyugat-európai országokban erre az eseményre többnyire 25-én kerül sor.

Aprószentek napja. Azok a gyermekek viselik ezt a kedves nevet, akiket Jézus, a prófétai ígéreteket beteljesítő Messiás király miatt öletett meg Heródes, azt gondolván, hogy így megmentheti királyságát, és dinasztiát alapíthat a zsidók országában.

Szent István diakónus napja. István diakónus vértanúságát Szent Lukács örökítette meg az Egyház számára az Apostolok Cselekedeteiben (6,1--8,2). E két fejezetben Lukács nem annyira a vértanúságot hangsúlyozta, mint inkább azt az üdvtörténeti fordulatot, amelynek dátuma István halálának napja: a fiatal Egyház Jeruzsálemből szétszóródik ,,Júdeába és Szamariába'', majd a pogányok közé is, s ezáltal egyre szélesebb körben terjed az Evangélium.

Szilveszter napja. Az év utolsó napja, amelyet a világ számos országában ünnepelnek meg Szilveszter pápa halálának emlékezetére. Szilveszter éjszakáján az emberek általában zenés mulatságok keretében búcsúztatják a mulandóságot jelképező óévet, majd éjfélkor köszöntik az újjáéledést szimbolizáló újévet. A babonák és hiedelmek legszélesebb skálája is ehhez a naphoz kötődik.

Valódi kincsestár, csak tudni kell hozzányúlni és élni az általa teremtett lehetőségekkel. Éltetni kell a hagyományainkat és tovább adni, mert az élő hagyomány az, ami kapaszkodókat ad a mindennapi lelketlen világban.

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon