Választások előtt

A történelem folyamán a mindenkori társadalmak úgy működtek, hogy vezetőt választottak maguknak, akit elismertek, akire felnéztek, akit hűen követni tudtak és akinek nézeteit, iránymutatását, tetteit el tudták fogadni és felsorakozni mögé. A nép vezetőjét az adott történelmi kornak megfelelően más és más néven nevezték, az ókorban császárnak, a középkorban királynak, míg a legújabb korban már elnöknek.

Annak ellenére, hogy a demokrácia kifejezés az ógörög demokratia szóból ered, melynek jelentése ’a nép uralma’, a demokratikus rendszerek térnyerése a múlt század közepétől indult meg. 1945 és 1962 között Nyugat-Németországban, Olaszországban, Indiában és Japánban, 1975-ben Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Latin-Amerikában, az 1990. év környékén a nagy rendszerváltás éveiben pedig Közép-Európában és Kelet-Európában (a volt szocialista tábor) váltotta le az addigi többségében diktatórikus rendszereket a demokrácia intézményrendszere.

A Vajdasági Magyar Szövetség megalakulásakor elsődleges céljául azt tűzte ki, hogy minél nagyobb szerepet és részt vállaljon a vajdasági magyarság politikai érdekképviseletében.

A vajdasági magyarság kisebbségként, illetve sajátságos helyzetéből adódóan, miszerint nem élhet az anyaország területén, mindig is úgy tudta érvényre juttatni akaratát, nézeteit, hogy összefogott és igyekezett olyan vezetőt választani, aki képviselte a közösség érdekeit minden színtéren.

A jelen időszakban pedig talán még inkább szükségessé vált az összefogás és egybetartás, hiszen a koronavírus-járványnak mindannyian elszenvedői voltunk. A járvány következtében kialakult helyzet családokat szakított szét, sorsokat nehezített meg, ellehetetlenítette a mindennapi, megszokott életet. Az ilyen és hasonló kialakult élethelyzetek mutatnak rá igazából arra, hogy bár az emberek többsége elzárkózik a politikától, igenis szükség van politikai vezetőkre, akikhez fordulhatnak, akik kiállnak az érdekeikért.

Nagy közhely, ám igaz, hogy a tények makacs dolgok. Márpedig kimondhatjuk és átgondolhatjuk azt a tényt, hogy a jelenlegi bizonytalan és kiszámíthatatlan helyzetben egyetlen magyar párt, és annak politikusai voltak azok a személyek, akikhez a polgárok bizalommal fordulhattak, akiktől kellő és megfelelő információkat, tájékoztatást kaptak. A VMSZ képviselői szólaltak fel az önkormáyzatokban, a tartományi és köztársasági parlamentben és közvetítették a polgárok kérdéseit, s igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni annak érdekében, hogy eredményeket érjenek el. Az is tény, hogy egyetlen más magyar párt vagy szervezet képviselői, politikusai ezirányú lépéseket nem tettek.

A magyar és szerb kormány közötti jó viszonynak, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség és a Fidesz-KDNP frakciói közötti szakmai és politikai együttműködésnek pedig látható eredményei vannak. Elég csak Prosperitati Alapítvány sokat említett terület- és gazadaságfejlesztési stratégiájára és akciótervére gondolni, amelyhez hasonló program nem valósult meg a múltban, és amelynek keretein belül több mint 12,5 ezer polgár részesült támogatásban, a megítélt vissza nem térítendő támogatás értéke pedig közel 46 milliárd forint, azaz közel 17 milliárd dinár volt. A vajdasági magyarság tekintetében pedig a VMSZ az egyetlen alternatíva és opció, amelynek céljai és tervei vannak az itt élők jövőjének biztosítására, és amelynek politikusai tudatosan, következetesen és eltökélten tesznek lépéseket, hogy a programjukban megfogalmazott tervek megvalósuljanak. Az egyes választások előtt különböző politikai pártok és szerveződések alakultak, ám a választási eredmények után, melyekből rendre kiderült, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség továbbra is, tehát folyamatosan élvezi a vajdasági magyar közösség támogatását, ezen pártok tevékenysége kimerült a vádaskodásban, kritizálásban a kész tervek és célok megfogalmazása helyett.

A közelgő választásokkal kapcsolatban pedig elmondható, hogy akár változást szeretnénk a jelenleg fennálló hatalmi rendszerben, akár támogatni szeretnénk az általunk választott politikai párt jelöltjeit, ennek egyetlen eszköze az, ha részt veszünk rajta. Egy választás eredménye akkor a legigazságosabb és legreálisabb, ha minél többen részt vesznek rajta. Nem mellesleg ez a véleménynyilvánítás egyik alapvető eszköze, amely minden polgár joga. A politikával szembeni érdektelenség és ezzel összefüggően a választásoktól való távolmaradás pedig soha nem is volt, és nem is lesz megoldás.

Ha már a tényeknél tartottam, szintén elmondható, hogy a vajdasági magyarság közül sokan elhagyták az országot, ellenben sokan itt maradtak, így az ő és gyerekeik jövője is nagy mértékben függ egy adott választástól és az azt követő politikai ciklustól. A vélemény kifejezésének tehát fontos szerepe van.

Szerbiában is demokratikus intézményrendszer áll fent, a választás joga a miénk. Amit tehetünk az az, hogy élünk vele.

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon