Ötvenhat az iskolában

Intézményeinkben készülnek a megemlékezésekre és a civil szervezetek is nagy hangsúlyt fektetnek erre a dátumra. Megemlékező műsorok, koszorúzások, beszédek és szavalatok hangzanak el. Felelevenítik a történelem pillanatait, az eseményeket és a szomorú kimenetelt.

Húsz nap történései, egy aprócska, de elszánt nemzet felemelte fejét és nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára és szembeszállt a világ akkori legnagyobb birodalmával.

A történészek, a szónokok majd ismertetik Nagy Imre alakját, kitartását, a forradalom kibontakozását és a húsz nap jelentőségét.

A tankönyvekben pár oldal és néhány kép idézi fel a történéseket, tárgyilagosan és a történelmi események pontos leírásával. A tanulók hivatalosan először a negyedik osztályban találkoznak a szabadságharc és a forradalom 1956-os eseményeivel, de úgy gondolom, hogy óvodapedagógusaink, tanítóink és tanáraink már előbb felkészítik nebulóinkat a megemlékezésre.

Nem csak a dátumra koncentrálnak, dalokat, táncokat készítenek gyermekeinkkel, így fokozva és erősítve bennünk nemzeti tudatukat. Nyilvánvaló, hogy semmiféle csoport-hovatartozás, csoporttudat nem születik az emberrel. Mindenkit nevelni kell arra, hogy érezze és tudja, ő melyik csoport tagja. Nincs ez másként a nemzeti hovatartozással kapcsolatos szocializációval sem.

A nemzeti szocializáció első szakasza a 6-7. életév idejére tehető. Ekkor a gyermek csak szűkebb környezetét, a várost, a családot ismeri, ahol él. Az ország még jelentés nélküli számára. A családban tanult, látott minták rendkívül fontosak a gyermekek számára.  Petőfi kötet, Arany balladái és Illyés Gyula vagy Benedek Elek mesegyűjtései beivódnak a fejlődő gyermek lelkébe.

A második szakasz a nemzeti szocializáció folyamatában a 8-9. életévre tehető. Ekkora nemzeti önbesorolás már tudatos elemekkel alátámasztva jelenik meg. Tudatosul a szülők nemzetisége, az anyanyelv fogalma, a nemzeti zászló, a címer. Ebben a korban a legfogékonyabbak, megfelelő tapintattal, finomsággal kell a tanulókhoz nyúlni.

A harmadik szakasz a 10-11 éves korban teljesedik ki, s ennek eredményeképpen teljessé válhat a hazához és saját nemzethez tartozás tudata. Ekkor a gyerekek hazaszeretetüket már történelmi-ideológiai érvekkel is képesek indokolni.  És természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a pedagógus hozzáállása rendkívüli meghatározással bír.

Ha ötvenhatra emlékezünk, minden magyarra gondolunk, mert egy a nemzet és egy volt akkor is, amikor forradalom zajlott. Emberi sorsok határozták meg a szabadságharc pillanatait.

Ma is minden vajdasági magyar fontos a közösség számára, mert mindenki fontos, mert mindenkinek feladata van és a himnuszra büszkén állunk fel, mert 56 is azzá tett bennünket.

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon