Összefüggések

Fegyverkezzünk!

1.) Donald Trump.

Az elnök a Fehér Házban fogadta diákok egy csoportját, köztük a nemrég Floridában történt iskolai lövöldözés túlélőit, az áldozatok szüleit, tanáraikat. A vendégek között voltak két korábbi - az 1999-ben a coloradói Columbine városában és a 2012-ben a connecticuti Sandy Hook iskolájában elkövetett - iskolai lövöldözések túlélői is.

„A meghívottak karéjában ülő Donald Trump, miután végighallgatta a diákokat, szülőket, tanárokat, elmondta, hogy mélyen együtt érez és együtt gyászol velük. Majd arról beszélt, hogy igenis, vannak lehetőségek az erőszak megfékezésére. Kifejtette, hogy támogatná tanárok és iskolai alkalmazottak fegyvertartását, mert ezzel megakadályozhatók lennének a lövöldözések az oktatási intézményekben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tanárok fegyverekhez juttatása csakis akkor „működne”, ha felhasználóik tudják, hogyan kell kezelni a tűzfegyvereket.”

No már most. Összevetve a hír „értékét” kicsiny hazánk iskoláinak biztonsági állapotával, eszembe jutott, hogy itt – egyelőre – elég volna megtanítani a tanárokat „újra” pofont adni.

Mindössze néhány nap alatt rendeződne az „iskolarendszer”. De hát visszatérve az elnöki problémamegoldásra, azért nem semmi, hogy milyen ötletes megoldást fontolgat. Fegyverezzük fel a tanárokat, és akkor majd ők rendet tartanak. Fenyegető helyzetre reagáljunk fenyegetően. Sőt provokálóan. Azért egy picit megnyugtat, hogy mifelénk egyelőre „csak” a szópárbaj – a maga mindennemű fortélyaival – van jelen.

2.)  választások 2018. április 8.

Épp, hogy elmúlik a Húsvét ünnepe, szavazunk. Itt most véletlenül sem kérdés az, hogy kire, vagy kikre, sokkal inkább az, mi minden fog történni ebben az előttünk álló erős egy hónapban. És itt kívánok összefüggést kialakítani a tengerentúli helyzet és a választások között. Mert bizony nekiáll a magyar fegyverkezni. Nem is akárhogy! Tulajdonképpen egy általános helyzet állt elő. Van „valaki”, aki nem csak egy országot, hanem egy nemzetet állít talpra, emel fel, erősít meg, ráadásul éppen ő mentette meg az Európai Uniót a menekült áradattól, de hát sajnos „ez kevés”. Igen, mert sokaknak ez így nem jó, nem elég.

Emlékezzünk csak vissza az öszödi beszéd tartalmára, és vessük már össze, mi minden változott meg azóta, mi minden alakult ki, mennyi minden történt! De sajnos sokaknak ez így nem jó, ez kevés.

Mit tehetnek hát?

Felfegyverkeznek a hátralevő időre, és – ami a csövön kifér – alázni igyekeznek szavakkal és tettekkel egy rendszert, mely olyan alapokat állít a nemzet elé, amelyre csakis bizonyossággal lehet építkezni.

Egy kicsit olyan helyzet ez, mint amikor elindul felénk egy megállíthatatlan jármű, és még mielőtt félre ugranánk, felkapunk egy piciny sarat, és még hozzávágjuk... Igazából nem oszt, nem szoroz, de „mi jól végeztük dolgunkat”!

Roppant kíváncsi vagyok az előttünk álló bő egy hónapra. Érdekel, hogy határon innen és túl vajon milyen leleményes fegyverkezés veszi kezdetét és próbálkozik meg egy jól működő és építkező rendszert megroppantani? Izgalmasnak ígérkező próbálkozás lesz, legalább olyan, mintha én is „beneveztem” volna az olimpiára gyorskorcsolyában...  

 

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon