Nyár a családban

Nyár, nyár és harmadszor is nyár. Akiknek a hidegebb évszakok nem tetszenek, azoknak a nyár megváltás. Nem is beszélve a gyerekekről.

Hivatalosan június 13-án (kedden) véget ért a tanítás. Természetesen ez még nem a nyári szünidő, de már annak lehet tekinteni. Még egy mozzanata hátra van az igazi vakáció kezdetének. A bizonyítvány kiosztása és a benne rejlő csodás dolgok. Gondolok itt jegyekre, beírásokra, értékelésekre és száz másféle dologra,  ami egy-egy jegy vagy jegyzet mögött szerepel. Nem is igazán a jegyekre szeretném felhívni a figyelmet, azokra volt egy év, és szeptember elsejétől lesz rá lehetőség. Újabb és újabb küzdelmek, felelések, ellenőrzések, tesztek és sok-sok macera.

Inkább egy kicsit bonyolódjunk bele a nyári pihenésre, tudatosságra. Valójában nem a gyermekek felelőssége a szünet és a vakáció. A felnőttek hatáskörébe tartozik ez is, mint megannyi más fontos dolog. Csak egy egyszerű példa, ha nem öntözzük meg a földbe hintett magot, vagy kikel vagy nem. Ha pedig kikel, akkor nehezen boldogul.

Így van ez a gyermekekkel is és a nagyon várt vakációval is. Fontos, hogy megtaláljuk  a megfelelő ritmust gyermek-szülő- vakáció között.

Íme,  néhány rossz példa:

  1. Találd fel magad……
  2. Ott a televízió, nézd……
  3. Ne lábatlankodj itt, menj segíteni apának/anyának…..
  4. Ott a gép ( számítógép), most játszhatsz, nincs suli…..
  5. Mit unatkozol, élvezd a szabadságot….

És ehhez hasonlók.

Gondolkodjunk el egy kicsit. A gyerek nem tud mit kezdeni a szabad idejével, ha nem tanítjuk meg azt, hogy hasznosan eltöltse.

Nekünk felnőtteknek kell irányítani, az iskolai kötelezettségek és ritmus helyett adjunk számára újat.

Kelljen fel, tegye hasznossá magát, családi feladatok ( pakolás, mosogatás, kerti munka), de soha ne legyen erőltetett. A legjobb megoldás, hogy előző nap megbeszéljük vele és közösen döntünk. Természetesen figyelembe kell venni a saját szükségleteit is. Barátok, társaság, játék és nagyon sok kreatív tevékenység lehet a tervezésbe.

Ha tudjuk, hogy nem igazán jól sikerült az elmúlt iskolaév, akkor iktassunk be olyan tevékenységeket, melyek segítik a fejlődést, de soha nem korholjuk az elért eredményért. Az elmúlt, lett volna időnk és lehetőségünk 180 nap alatt.

Azzá válunk,  amivé neveltek bennünket,  és ahogyan egyengették utunkat. Mi is adjuk meg a lehetőséget gyermekeinknek.

Közösen eltöltött napok, hetek örök emlékek maradnak, majd akkor is,  ha csak szél lengi be kertjeinket, de az itt nevelt fa erős és kitartó marad.

Megosztás

Facebook icon
Twitter icon
Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon

Friss cikkek