A holland tojás, a parizer és más...

Eddig is bajom volt az élelmiszerekkel. Soha sem tudtam, igazából mit is vegyek? Magamnak, gyermekeimnek, családomnak.

Mit együnk? Talán nem is az a fő kérdésem, honnan származik az adott étel, sokkal inkább az, mit is tartalmaz, és milyen az ár-érték aránya? Miért fontos ez? Rutinos üzletek soha nem a kilóhoz kapcsolódó árat helyezik ki, hanem a grammra vonatkozót!

Így, eddig egy kiló sajt megközelítőleg 800-1000 dinár volt, most 10 dkg 90-120 dinár, legalább... De ami felteszi a pontot az Í re, az a kedvencem, a párizsi, vagy népszerű nevén a parizer. Egy 400 grammos rudacska ára mintegy 300 dinár. Tehát kilója 750 dinár! Na most akkor számoljunk! Egy kiló sertéscomb 450-520 dinár között mozog, a marha 650, a borjú 700 dinár. „Színhús”! Persze ide kívánkozik az is, melyik miből is van?

Nézzük csak!

„Az internet előtti évtizedekben gyorsan terjedő történetek szóltak arról, milyen szörnyűségeket is darálnak a párizsiba, de biztosat talán csak a húsiparban dolgozók tudtak mondani a témáról. Egy kisgyereket évekre el lehetett riasztani a parizertől azzal, hogy tehéntőgyből van, de még a nagyobbak is elhitték, hogy a nedvességtartalmát a csirke- és marhaszem biztosítja. A nyolcvanas évek iskoláiban a fantáziátlanabbak csak annyit mondtak: „Te, abba mindent beledarálnak”, a dörzsöltebb riogatók kamionszám begyűjtött kutyákban és tenyésztett patkányokban vélték tudni a parizer alapanyagát.

Az internet segítségével ma már könnyen kideríthető, valójában milyen alapanyagokat is tartalmazhat ez a felvágott, a meglehetősen szigorú fogyasztóvédelmi szabályozás és ellenőrzés nyomán pedig szinte kizárható, hogy belsőségek vagy egyéb állatok kerüljenek a felvágottba.”

Azért az egyik fogorvos ismerősöm elárulta, hogy az egyik palicsi majális alkalmát követően egy ügyfél kereste fel azzal, hogy valami beragadt a fogai közé, és nem tudja mi az. Kiszedték a „tettest”, majd megvizsgálták: egy kutya chip-je volt az...

De visszatérve a parizerhez, íme néhány tény:

  • a parizerben a megfelelő színhatást színezékekkel oldják meg.
  • A hústartalomnak legalább a 8%-ot kell elérnie...
  • Az el nem adható, de fogyasztható hús kerül így a pépbe, az úgynevezett ipari szalonnával együtt. A feldolgozás során nagy mennyiségben marad még bőr, amit szintén felhasználnak a párizsihoz, ez lehet marha vagy sertésbőr is. Ezzel fel is soroltuk, mi is adja ki a felvágott tömegét.
  • Valódi fűszereket nem használnak már, azért, mert nagy mennyiségben jelentős szennyeződést jelentenek. Egészségügyi szempontból indokoltabb a mikrobiológiailag tisztább, sterilebb fűszeraromák alkalmazása. Hogy milyen aromákat milyen arányban használnak, általánosságban elmondani lehetetlen.
  • Nem csupán a párizsikról, de szinte minden felvágottról elmondható: minél kevesebb húst tartalmaz, annál több ízfokozó van benne.
  • Az alacsonyabb ár fekvésű termékekben gyakran szójafehérjével helyettesítik a húst, ezeknél több ízfokozó és színezőanyag is kell, hogy a hús megfelelő illúzióját elérjék a gyártók.

Jellemzően a baromfipárizsiba is több színezőanyag kerül, hiszen ez a hús halványabb alapszínt ad a pépnek.

Hát valahogy így... És ami a lényeg, az „alacsonyabb ár fekvésű termékek” említése! Micsoda? Jelentősen drágább, mint gyakorlatilag bármely hús kilója! Milyen alacsony ár fekvés? Csak tömni a fogyasztót minden zagyvasággal, aztán hadd múljon ki 50 éves korában...

Na de az üzletvezetés és a tulajdonosok? No meg a konkurencia és a hatalomvágy! Hát itt tör be most újabban a holland tojás ékes példája!

„Egészségbiztonsági okok miatt visszavonták több ország piacáról a holland tojást.

Mint ismeretes, kiderült, hogy a holland Chickfriend nevű cég fipronillal fertőtlenített több száz holland és belga tojásfarmot. Ez a kutyák számára kifejlesztett rovarirtó az emberi szervezetbe kerülve vesekárosodást okozhat.

A becsapott termelők farmjait be kellett zárni.

A tojásbotrány több európai piacot is érinthet.”

Itt van ez az aláhúzott rejtett kis mondatocska... Hát igen! Valami megbújik a háttérben ismét! Mindenkit riogatnak a fertőzött tojással, pedig a háttérben elég konkrét „eredmények” mutathatók fel...

Valahogy azt érzem nálunk is pont ez megy. Amikor beérik a termés, akkor valahogy pont a legalacsonyabb a felvásárlási ár... Az nem baj, ha kiöntik a drága tejet, kukoricával fűtenek, vagy a málnát ingyen odaadják bárkinek, csak szedje le... Az nem baj.

Az üzlet az üzlet. Így volt, így van és így is lesz! Az, hogy mit eszek, mit adok a gyermekemnek, vajon megélek-e a termesztésből, senkit, de senkit nem érdekel.

Nem baj, együnk sok-sok parizert meg virslit, és ha mellette templomba is jártunk, gyorsabban tudhatjuk meg az igazságot! Irány a menyország!

Megosztás

Facebook icon
Twitter icon
Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon

Friss cikkek