Agymosás 3.

Itt az idő, ismerkedjünk!

Baptisták.

Már a reformáció kezdetén jelentkezett az az anabaptista, (újrakeresztelkedő) irányzat, melynek képviselője az a Münzer Tamás volt, aki Luther Mártonnal szemben is fellépett. Ő a „valósággal igazhívők és szentek” gyülekezetét kívánta létrehozni. Innen származik a felnőtt keresztség és a hitvalló gyülekezet követelménye.

A tulajdonképpeni baptisták (szó szerint: keresztelők, vagy alámerítkezők) a XVII. században, Angliában alakulnak meg. Alapítója John Smyth, aki 1606-ban Hollandiába került és az anglikán államegyháztól elütő nézeteit az akkoriban Hollandiában elterjedt mennonita és anabaptista (újrakeresztelkedő) felfogással elegyítette és kezdte hirdetni, hogy a gyermekkeresztelés semmis, a felnőtteket újra meg kell keresztelni. Követőivel visszatért Angliába. Cromwell, majd Orániai Vilmos szabadságot biztosított számukra, ezért tanuk hamar elterjedt. Anglián kívül főleg Észak-Amerikában talált talajra. Szülőföldjén a tan két ágra szakadt (részleges és általános baptisták), Amerikában pedig további ágakra: Ellenmissziós baptisták; A hetedik nap baptistái; A hat főigazság baptistái; Isten egyháza; Tunkerek; Krisztusban egyesült testvérek; Campbellisták; Angyali vagy testvéri szeretet társasága. A német baptisták mind tanban, mind szervezetben különböznek az angliaiaktól és amerikaiaktól, Magyarországon is a német ágazat terjedt el.

Az ószövetségi Szentírás 46 könyvéből csak 39 könyvet fogadnak el, tehát 7 kánoni könyvet elvetnek a Szentírásból. A reformáció egyházaihoz hasonlóan vallják, hogy hitünk egyetlen forrása a Szentírás. Ugyanakkor a Szentírás-magyarázatban nem fogadják el a korábbi korok értelmezését. Jó példa erre éppen a felnőtt keresztség: eleve feltételezik, hogy a keresztséget csak tudatosan lehet felvenni. Vallják ezt annak ellenére, hogy a Szentírás korához még igen közel álló őskeresztény korból sem igazolható, hogy akkor ellenezték volna a gyermekkeresztséget.

 Kik a keresztyének?

Keresztyének azok, akik a Szentháromság nevére (nevében) vannak megkeresztelve. A baptisták ennek a jegynek nem tesznek eleget, nem a Katolikus, Ortodox, Anglikán, Református és Evangélikus értelemben keresztelnek az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. A Szentírás leírja, hogy amikor a tanítványok olyan megkereszteltekre találtak, akik csak Keresztelő János bűnbánati keresztségében részesültek, azokat minden esetben újra keresztelték (ApCsel 19, 1-7). A baptisták viszont az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében megkeresztelteket is újra keresztelik, tehát keresztségük nem azonos a miénkkel, különben elfogadnák a katolikus keresztséget, mint ahogyan mi elfogadjuk az imént felsorolt egyházak keresztségét és senki áttérőt nem keresztelünk újra. A baptisták épp eme, a mi keresztségünket nem elfogadó gyakorlatukkal igazolják, hogy keresztségük nem azonos a miénkkel, ezért mi sem fogadhatjuk el az általuk megkeresztelt emberek keresztségét érvényesnek. Ilyen értelemben a baptisták „csak” Keresztelő János bűnbánati keresztségében részesülnek.

Bár a Magyarországi Baptista Egyház honlapját olvasva első pillanatra úgy tűnik, hogy az iménti állításunk nem igaz, hiszen ezt olvashatjuk: „Mindazon megtérők, akik korábban más evangéliumi közösségben bemerítkeztek, bemerítés nélkül a gyülekezet tagjává lehetnek, amennyiben:

1. Bemerítésük az Atya, Fiú és Szentlélek nevében történt,

2. A bemerítés hiteles, erre felhatalmazott személy által történt, az érintett megtérését követően, annak szabad akaratából.”

Aki azonban figyelmesen elolvassa a 2. pont második felét, az egyértelműen láthatja, hogy miután úgy a katolikus, mint a protestáns felekezeteknél a gyermekkeresztség általános gyakorlat a 2. pont második felének nem felelnek meg a Szentháromság nevében megkeresztelt gyermekeink. Továbbá az is aggályos, hogy a keresztelésnek kizárólag a bemerítéssel történő formájáról van szó honlapjukon, nem tudjuk, hogy a nem bemerítéssel, hanem a vízzel való leöntéssel végzett keresztelést elfogadják-e? Így a legnagyobb jószándékkal sem mondhatjuk, hogy keresztségük azonos a miénkkel, hiszen akkor azt elfogadnák.

Ami a hitvallást illeti, erről a Magyarországi Baptista Egyház honlapján a következő olvasható szó szerint: „A hitvallás szövegét 1967. május 25-én fogadta el a magyarországi baptista gyülekezetek küldötteinek és lelkipásztorainak országos közgyűlése.” A Katolikus Egyház és a protestáns Egyházak az apostolok által az apostoli zsinaton elfogadott apostoli hitvallást fogadja el, így azt hiszi és vallja, amit az apostolok hittek és vallottak.

Ha egy katolikust vagy protestánst megkérdeznek, hogy tudja-e a hitvallást, elkezdi mondani, hogy Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában... vagyis az apostoli hitvallást. Mit találunk a Magyarországi Baptista Egyház honlapján? Íme: A Baptista Hitvallás amit Krisztus után 1967 évvel fogadtak el:

„1. A Szentírás. 2. Az egy igaz Isten. 3. Az ember teremtése, bűne és bukása. 4. Az ember megváltása. 5. A hit. 6. A megtérés és az újjászületés. 7. A megigazítás és az istenfiúság. 8. A megszentelődés és a megtartás. 9. A Szentlélek munkája. 10. A bemerítés. 11. Az úrvacsora. 12. A gyülekezet és az egyetemes egyház. 13. A gyülekezet tisztségviselői. 14. A gyülekezeti fegyelem. 15. A bizonyságtétel. 16. Az imádság. 17. A nyugalomnap. 18. A házasság. 19. Az államhatalom. 20. A végső dolgok.”

Bár a fenti pontok részletes kifejtésénél természetesen találunk elfogadható tételeket, de HITVALLÁS címszó alatt illett volna megtalálni legalább az apostoli hitet, sajnos a legnagyobb jószándékkal sem található meg hitvallásként.

Hányan vannak?

A világon tízmilliónál is többen. A Baptista Egyház a világon a harmadik legelterjedtebb felekezet. Rituális kötöttségük nem igen van, a legkülönbözőbb kötetlen eszközökkel: modern zene, a természet ölén tartott rendezvények, csendes napok, karitatív szervezetek, anyagi támogatások révén nyerik meg az „érdeklődőket” és vonják be tevékenységükbe. Akár a rádióhallgató is tanúja lehet, hogy ha kevesen is vannak, mégis a Baptista Szeretetszolgálat - bárhol katasztrófa van a világban - azonnal megjelenik. A magyar baptisták az USA-ból kapnak jelentős anyagi támogatást, így nyílik lehetőségük karitatív módszerekkel bőséges mozgástérbővítésre.

 

 

 

 

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon