Június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napja a tragikus Trianoni békemű, számunkra diktátum aláírásának évfordulója, mely mint nemzeti emléknap 2010. június 4-én lépett életbe és vált még fontosabbá a magyarság számára.
Ezzel a törvénnyel Magyarország Országgyűlése kinyílvánította, hogy több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, mely az államhatárok feletti összetartozást valósítja meg.
Ezért tehát minden anyaországi magyar, de főként a határontúli magyarság életében június 4-e kettős szereppel bír.
- Egyrészről, a történelemórákon ma már mindannyian megtanulhatjuk, hogy a Trianon kastélyban aláírt, az első világháborút lezáró békediktátum politikai, gazdasági, diplomáciatörténeti téren is bizonyítja, hogy mi a következménye, ha a politikában a józan ész helyére a bosszúvágy és az indulat kerül. A következmény nemzeti sorstragédia , ami által e dátum gyásznapként élt és él tovább a generációk tudatában.
- Másrészről, az Országgyűlés azon gesztusának köszönhetően, mellyel az „Összetartozás melletti tanúságtételről” címet viselő törvényjavaslatot elfogadta, ünnepnappá vált június 4-e. A Nemzeti Összetartozás Napjává.
Június 4-e ünnep mindannyiunk számára. Azt ünnepeljük, hogy 15 millió magyar él a világon és mindannyian egy közösséget alkotunk. Egy egységes és erős közösséget, amit leginkább akkor érzek, amikor a Magyar Himnusz felcsendülésekor egyszerre dobban a szívünk. Ünnepeljük a határokat átívelő közös múltunkat s kultúránkat, a maradandót alkotó honfitársainkat szerte a világon és reménykedéssel, hittel tekintünk a közös jövőbe.
Egyszerűen, de mégis büszkén azt ünnepeljük, hogy mi mindannyian magyarok vagyunk!
„Veszve csak azon nemzet lehet, mely lemondott önmagáról.”
(Kossuth Lajos)