Szabad-e hazudni családi körben? (1.)

Függőségben – sorsok, emberek, döntések

Amikor január 25-én elolvastam Tőke János vezércikkét, a „ Szabad-e hazudni?” írást a Családi Körben, csak megrántottam a vállam és arrébb toltam magamtól az újságot. Majd beleszürcsöltem a kávémba és mosolyra húztam a szám. Vicces, hogy a cikk minden bekezdése ellent mond önmagának, ahogyan az is egyértelmű, hogy a szerző „előre mosakszik” célzattal vetette papírra a gondolatait.

Tőke János a saját maga által felvetett kérdésre, miszerint honnan vette a Családi Kör a bátorságot ahhoz, hogy a hetilap címoldalára azt írja ki, hogy Független vajdasági hetilap, elmondta, hogy nem kellett ehhez különösebb bátorság, ugyanis nekik a valóságot kell bemutatniuk. Azon egyszerű oknál fogva, szerinte, mivel, hogy ugye ők az eladott példányszámból élnek. Ha elveszítik a hitelességüket, azzal elveszítik az olvasóikat is, amivel saját jövőjüket, életüket kockáztatják.

Azt nem fogom mondani Tőke Jánosról, hogy nem tud a szavakkal bánni. Mert tud. Amihez pedig az ember ért, azt el kell ismerni, még ha olykor nem is egy célért küzdünk, és sokszor nem egyezik meg az álláspontunk.

Azt viszom szeretném leírni, hogy Tőke Jánosnak sem szabad hazudnia. Ha tanító célzattal (is) kívánja szerkeszteni a Családi Kört, bizony példát kell mutatnia. És ezért most itt nem jár dicséret.

A Családi Kör hetilap a Sajtószabadság Alapítvány kiadásában jelenik meg. Az említett alapítvány igazgatója Kókai Péter.

Kókai Péterről sok mindent lehet mondani, de azt, hogy független lenne, azt semmiképpen sem. Lehet, hogy nem tegnap volt, de emlékezzünk csak vissza arra, amikor Kókai Péter a liberális G17 Plusz párt civil ernyőszervezete, a Mlađan Dinkić vezette Szerbiai Egyesült Régiók neve alatt indult a zentai községi választásokon (nem nehéz levonni a következtetést, honnan jött az ötlet a [liberális] Magyar Mozgalom civil szervezetként való létrehozására). A G17 Plusz is eredetileg civil szervezetként jött létre 1997-ben, majd a szervezet hivatalosan 2002-ben alakult politikai párttá. A pártot 2013. április 21-én feloszlatták.

A 2016-os önkormányzati választásokon Zentán, a Magyar Mozgalom – hogy változtassunk! – Zsoldos Ferenc elnevezésű listán az 5-ös sorszám alatt indult Kókai Péter újságíró, a 10-es sorszám alatt pedig Tőke János szerkesztő-újságíró neve volt található.

Kókai Péter a Magyar Mozgalom színeiben ma önkormányzati képviselő Zentán.

Tőke János pedig a Magyar Mozgalom Ifjúsági, Egészséges Életmód és Sport Szaktestület koordinátora (még ha nem is csinálnak semmit).

Amikor megalakult a Magyar Mozgalom, olvashattuk az alapítók nyilatkozatait. Azt mondták, a Magyar Mozgalom létrejöttére azért volt szükség, mert a vajdasági magyar közélet, ahogyan a VMSZ értékrendje is mély válságba került, de az MNT-ben is egy olyan fokú bezárkózással találták szemben magukat, amely az eddigi eredményeket leépíti.

Már ezek, az MM megalakulásának első pillanataiban kimondott mondatok egyértelművé tették mindenki számára, hogy a sértődöttség, a bosszúvágy vezérelte mindazokat az embereket, akik felsorakoztak Józsa László, Korhecz Tamás, Maglai Jenő, Varga László, Joó Horti Lívia vagy éppen Kókai Péter mögé, de Bajtai Kornél nevét is említhetném.

Azt én nem tudom, hogy ezek az emberek mit szerettek volna még a VMSZ színeiben elérni, csak azt tudom, hogy amit a közéletben elértek, azt mind a VMSZ-nek köszönhetik.

Gondolom, hogy ezzel a kijelentésemmel nem állítok valótlanságot, mert én sem hiszem, hogy szabadna hazudnunk.

Az MM puccsa, amit megkíséreltek a VMSZ és annak elnöke ellen, nem jött össze. Persze, mindezt Korhecz Tamás cáfolná csak, aki a lehető legjobban jött ki a történetből. Korhecz Tamás ma alkotmánybíró, és akkora összeget vesz fel ezért minden hónapban, amekkorát nem szégyen felmarkolni.

Hogy a bosszú mennyire édes, bizonyítja az is, hogy 2016. október 23-án a magyarszo.com domain címre kattintva nem a Magyar Szó írásai jelentek meg, mint ahogyan az hosszú évekig volt, hanem az említett domain címre való klikkelés az Olvasót átirányította a Szabad Magyar Szó közéleti portál tartalmaira, ahol az MM-es újságírók által kreált „független” valóság kerül ma is archiválásra.

Ha a kedves Olvasó azt gondolná, hogy azért szünt meg a Magyar Szó elérhetősége a magyarszo.com domain címen, mert a domain címre éppen Purger Tibornak szüksége lett volna, téved. A magyarszo.com domain cím ma is csak lóg a levegőben – ha ez nem bizonyíték arra, hogy egy gyerekes bosszúról van szó, nem tudom, mi lenne az?!

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon

Friss cikkek

Lehet, hogy a cirill betűk védelme helyett a szerbiai alapműveltségi szint, valamint írás- és olvasáskultúráért kellene inkább tenni!?