Ma már elmondható, hogy a mindennapjaink részévé váló koronavírus járvány kitörésétől számított egy éven, valamint a nagy gyógyszergyártók bejelentésétől számított néhány hónapon belül mégis elkészült és megkezdődött az első vakcinák beadása Európa szerte.
Az összes koronavírus oltóanyag közül az amerikai-német közös fejlesztésű Biontech/Pfizer, az amerikai Moderna és az Egyesült Királyságbeli AstraZeneca/Oxfordi Egyetem oltóanyagai bizonyultak már korábban is a legígéretesebbeknek.
Bár az egyes vakcinák hatékonysága változó, a biztonságosságukról ugyanazt állítják a fejlesztők: komoly mellékhatásuk nincs, legfeljebb a koronavírus-fertőzés enyhe tüneteit (gyengeség, fejfájás, hidegrázás) válthatják ki, mint minden védőoltás. Aki azonban még továbbra is bizalmatlan, annak már nem kell kizárólag a gyártók szavára alapozni, hiszen egyre több tapasztalati beszámoló kerül elő az oltásokról.
A CNBC-nek több olyan beoltott személy is nyilatkozott, akik a Pfizer-BioNTech vakcinájából kapott a nyári, ősz eleji kísérletezés során. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az alanyok túlnyomó többségénél csak a szokásos, enyhe mellékhatások jelentkeztek az oltás után, de elvétve akadtak komolyabb esetek is – az egyik páciens például arról számolt be, hogy a második dózis beadása utáni reggelen olyan hidegrázással ébredt, hogy a vacogás miatt egy foga is eltört. Többen azt állították, hogy szinte meglepődtek az egy nap alatt elmúló, enyhe mellékhatásokon, mivel az oltás előtt mindenkinek felsorolták a teljesen valószínű lehetséges mellékhatásokat: fáradtság, hidegrázás, étvágytalanság, izomfájdalom, izzadás.
Az FDA a klinikai vizsgálat eredményeinek kiértékelése után már jelezte is, hogy nincs biztonsági akadálya a Pfizer-vakcina engedélyezésének. A brit szabályozó hatóságok szerdán jelezték, hogy a Pfizer és a BioNTech vakcináját nem ajánlják olyanoknak, akiknek valaha volt már súlyos allergiás reakciójuk élelmiszerre, gyógyszerre vagy más védőoltásra. Az oltások első napján ugyanis a brit közegészségügyi szerv, az NHS két dolgozójánál is komoly allergiás reakciót váltott ki a vakcina – az anafilaxiás jellegű reakció jellemzően bőrpírrel, légzési nehézséggel és vérnyomáscsökkenéssel járhat. Ha a brit szabályozó hatóság ajánlását vesszük alapul, és figyelembe véve hogy az emberek többségének van valamilyen allergiája, akkor egy egészen nagyszámú embertömeg elesik a vakcina beadatásának lehetőségétől.
Ha kiemeljük a Pfizer-BioNTech koronavírus-vakcinát, akkor elmondható róla, hogy hatékony és biztonságos az amerikai felügyeleti szervek szerint, a beadása után jelentkező mellékhatásoktól pedig nem kell félni és megijedni, ez a szervezet természetes reakciója, immunválasza, és azt jelenti, hogy elkezdte magát felépíteni a betegség ellen.
A vizsgálatok kimutatták, hogy az első dózist követő 12 nappal már kialakult bizonyos fokú védelem, a második dózist követően hét nappal pedig már 95 százalékos hatékonyság állapítható meg és a Modernáénál jóval kevesebben, 2 százaléknyian tapasztaltak fejfájást, és csak az alanyok 3,8 százalékánál jelentkezett fáradtság. Rendkívül jó hír, hogy a hatékonyság 90-100 százalék között mozgott korcsoportok, nem, etnikum, BMI-index és egyéb egészségügyi kondíciók viszonylatában. Ez azt jelenti, hogy jó eséllyel ezek a tényezők nem befolyásolják a hatásosságát, vannak azonban limitációk, nyitott kérdések.
Az egyik a biztonság és hatékonyság a megfigyelési időszakon túl olyan populációs csoportokban, mint várandós anyák, gyermekek, immunhiányos állapotúak stb. A másik, hogy a vakcina véd-e az enyhe vagy tünetmentes betegséggel szemben is. Ez megelőzné a fertőzés továbbadását a vakcinált egyénekről a nem vakcináltakra, a kérdésre a további megfigyelési időszakból kaphatunk választ. Végül pedig milyen hatékonyság várható azoknál, akik kihagyják a második dózist?
A meglévő információk ellenére, és a fenn megfogalmazódott nyitott kérdések tekintetében úgy gondolom nagyon nehéz bárkinek is határozott, alátámasztott véleményt alkotnia. A koronavírus elleni vakcina teljes mértékben megosztja az embereket, akik sokszor a közösségi média felületén igyekeznek informálódni, véleményt kérni, meggyőzni a másikat a saját igazukról. Az egyik csoport gondolkodás nélkül felvenné a vakcinát, míg a másik csoport nem szeretne beadatni magának olyan oltást, amelynek hosszútávú hatásait nem ismeri. Sőt, az oltóanyagot ellenzők körében egyre többször felvetődik az a kérdés, hogy miért vegyenek fel vakcinát egy olyan vírus ellen, amelyet szerencsés esetben néhány apróbb, kellemetlenebb tünet elviselése mellett szervezetük önerejével, egy viszonylag erős immunrendszerrel néhány nap alatt le tudnának küzdeni?
Véleményem szerint mindenkitől elvárt egy felelősségteljes viselkedés, és a védőintézkedések betartása a koronavírus megfékezése, lassítása érdekében, azonban egy politikától teljes mértékben átszőtt, pénzközpontú, számos globális problémával küzdő ám rájuk tényleges megoldást még nem találó világban nem meglepő hogy az emberek némi szkepticizmussal, és egy egészséges mértékű óvatossággal fogadják a vakcinát, még ha az jó célt is szolgál.
Megosztás
