Ország, ahol kitüntetés magyarnak és kereszténynek lenni

Magyarország Alaptörvényéről Szabadkán

Sok a rendezvény, amin hivatalból meg kell jelenni. Az MNT végrehajtó bizottságának tagja pedig küldetésből megy, hiszen függetlenül attól, hogy iskolanap, dalárdák találkozója, vagy éppen tudományos konferencia van, a hivatalt képviselni kell. Ha fel kell szólalni, sokszor órákat készül az ember, hogy az adott rendezvényhez érdemben bekapcsolódhasson, köszöntőt, ünnepi beszédet mondjon, ha pedig nem, tiszteletét teszi, végighallgatja, még akkor is, ha a téma nem annyira vág érdeklődési körébe.

Így indultam és készültem a napokban megtartott szakmai tanácskozásra, amit a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülete Szabadkán a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató-, és Kulturális Központban tartott. Az új magyar Alaptörvényről lesz szó, hangzott a meghirdetésben és már is arra gondoltam, hogy miben érint ez engem, hiszen nem vagyok jogász? Egy dolog vigasztalt, hogy ezen a rendezvényen nekem nem kell felszólalnom, így aztán végighallgatom és az élet majd megy tovább a maga rendje és módja szerint.  Aztán ilyenkor, amikor az ember belül a leginkább ellenálló, jönnek a kellemes meglepetések!

A Jogállami kerekasztal házigazdája Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja volt, aki az 1996-ban megalakult Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének céljairól beszélt. A szervezet a polgári, nemzeti és keresztény közéleti erők összefogását tűzte ki célul, ami már is közelebb hozta nekem a témát és innentől érdeklődve hallgattam főkonzul úr bevezetőjét: 

„A polgári értékek mentén és ennek a tágabban vett értékkörnek a mentén beszélgessenek, előmozdítsák a magyar közéletet, és ezáltal egy kormánytól független civil szervezetként segítsék a közgondolkodást, ami ebbe a tárgykörbe tartozik.”

Az egyesület számos fontos és időszerű témában szervez társadalmi és szakmai egyeztetést, vitafórumot, kulturális eseményt, magyarországi és határon túli rendezvénysorozatot. Keresztény és nemzeti alapértékek, mind-mind olyan gondolatok, amit hosszú évtizedekig nem volt előnyös hangsúlyozni, sőt sokszor büntetés is járhatott érte. Tordáné Petneházy Judit, alelnök, Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, Magyarország elmondta: 

„Ez a Jogállami kerekasztal egy országjáró, most már határon kívül járó szervezése, illetve munkája az egyesületnek.

2013-ban határoztuk el, hogy nagyon fontos lenne, ha az emberek Magyarországon is egyébként egy kicsit ismernék az alkotmány fontosságát.

Azt, hogy van új alkotmány és annak a fontosságát, valamint azt, hogy ennek milyen gyökerei vannak Magyarországon.”

Bizony, gyökerek, keresztény értékek. Sőt, mi több sarkalatos erények, amiről ma már nem, hogy nem beszélünk, de nem is ismerjük a jelentésüket, hangzott el az előadásból. A négy sarkalatos erény: Igazságosság, Mértékletesség, Bátorság, Bölcsesség.

Mi is az a sarkalatos erény? Beran Ferenc: A keresztény erkölcs alapjai című művében a következő meghatározást találjuk: "... sarkalatos vagy kardinális erényeknek azokat az erényeket nevezzük, amelyekre más erények épülnek, amelyek alapvetően meghatározzák az ember magatartását. A sarkalatos erények tehát cölöpökhöz hasonlítanak, amelyekre később egy épületet emelnek."  Ha ezt a gondolatmenetet követjük, akkor rájöhetünk arra, hogy az erények szerepe az életünkben, így a politikában is több szempontból fontos, sőt nélkülözhetetlen. Egyrészt ezek segítségével valósulhat meg az ember erkölcsi helytállása az Élet próbatételeivel és embertársaival szemben. Másrészt pedig a szellemi úton való helyes haladásra is az erények szinte tökéletes szintre való kiművelése adhat csak biztosítékot. Enélkül nemzetet szolgáló politika sincsen!

A magyar Alaptörvényről és annak a határokon túl élő magyarságra való kihatásairól Juhász Imre alkotmánybíró tartott igen érdekfeszítő előadást. 

„Az Alaptörvény nagy előrelépést jelentett. A szellemi és fizikai egység persze nem jogalkotási kérdés, de az igen, hogy az Alaptörvény hitvallási részében, az államcélokat megfogalmazó részben pedig egyértelműen az anyaország felelősségét és a mindenkori vezetőség felelősségét is hangsúlyozottan tartalmazza.”

Juhász Imre alkotmánybíró elmondta, amit mi már régen tapasztalunk, hogy a határon túli magyarok esetében is napi szinten érezhetőek az Alaptörvény eredményei különböző gazdasági és anyagi színtereken is, az erkölcsi oldaláról nem is beszélve. Számomra a 100 éves Trianon szégyenletes eseményeit az Alaptörvény próbálja rehabilitálni és a Kárpát-medencei, de a világon élő minden magyar egységes magyarságba, kettős állampolgársággal történő összefogása teszi kerekké!

                                                                                                                                     

Megosztás

Facebook icon
Twitter icon
Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon