Katasztrofális állapotok uralkodnak Vajdaságban, főleg északon, a határközeli térségekben. A migránsválság továbbra is gyűrűzik, tartós megoldás egyelőre még nincs.
Már hetek óta arról olvashatunk/hallhatunk, hogy az illegális bevándorlók újra és újra, több helyen, több módon is megkísérelték a törvénytelen behatolást Magyarország területére. A héten, kedden hajnalban pedig még erőszakosabban, szervezettebben tették mindezt, hiszen két hullámban is megkíséreltek betörni Magyarországra a Röszke 2-es határátkelőhelynél. A kerítésoszlopokról több mint tíz méteres szélességben szakították le a dróthálót. Hozzávetőlegesen 60-70 fiatal férfiről beszélhetünk, akiket a szolgálatát teljesítő fegyveres biztonsági őr levegőbe lőtt három figyelmeztető lövése mégis eltántorított a jogellenes behatolástól, ezért többségük visszafordult, jó néhányukat pedig feltartóztatták.
2015-ben ugyanezen a helyszínen több erőszakos és agresszív próbálkozást tettek már az illegális bevándorlók. Mintha újraélnénk ezeket a szörnyű napokat.
Mindez mégis milyen következményekkel jár ránk, vajdasági magyarokra nézve?
Kedden, az erőszakos behatolás kísérlete következményeként nem dolgozott a Horgos 2–Röszke 2 határátkelőhely, így ez sok ember számára, és leginkább sok vajdasági magyar ember számára további fejtörést okozott. A határátkelőhelyek nem effektív működése is sokszor idézett probléma, hiszen több embertársunk is a határon túl vállal munkát, a mindennapi ingázást választva, hiszen szülőföldjét nem kívánja tartósan elhagyni. A közösségi oldalon vannak csoportok, melyek a határokon uralkodó helyzetekről tájékoztatják az érdekelteket, és ott nyomon lehetett követni, hogy több szülő is várta haza aznap a határbusszal érkező gyermekét, amely buszok közlekedése, a rendkívüli helyzetre való tekintettel, bizonytalanná vált.
Mások arról számoltak be, hogy habár egyéb határátkelőhelyet választottak, ahol át is jutottak Magyarországa, de a határon való átjutást követően szinte öt méterenként megállították őket a rendőrök, akik szigorúan ellenőrizték az autóban lévő társaságot. Ilyenkor, habár érthető, hogy a rendőrök csak a munkájukat végezték, sokukban a nyugtalanság, a veszély érzése erősödött. A járműveket tehát folyamatosan ellenőrizték az embercsempészek miatt.
A magyar kormány elrendelte a déli határainak megerősített védelmét, vagyis megduplázta a déli határt védő katonák számát.
Ezen történések, döntések függvényében tagadhatatlan, hogy a szerb–magyar államhatár újra komoly nyomás alatt áll, hiszen a januári hónapban közel 3500-an kíséreltek meg Magyarországra bejutni. A migrációs nyomás folyamatosan nő Szerbia felől. Vagyis Vajdaságban, a határátkelőhelyekhez közeli településeken az elmúlt hetekben igencsak megnövekedett az illegális bevándorlók száma. Mindez azt eredményezi, hogy Horgoson, Magyarkanizsán, Martonoson, Majdányon, Rábén, Oroszlámoson és Szabadkán élő polgáraink igen nagy százaléka bizonytalanságban él. Ma már arról is cikkeztek, hogy Kelebián is házakba törnek be csoportosan az illegális bevándorlók.
A migránsok fedelet keresnek a fejük fölé. Üres házakat céloznak meg, törnek azokba be, és hogy valamennyire kivédjék a hideget, tüzet gyújtanak. Alig két hete számolt be a média arról, hogy a feltételezések szerint migránsok miatt gyulladhatott ki egy ház Törökkanizsán, a Gyála felé vezető úton. Éjszakánként jönnek, autóbuszok szállítják őket. Csoportokba verődve foglalják el a lakatlan, vagy legalábbis annak tűnő házakat. A tulajdonosok több helyről bottal zavarják ki őket, vagy a szomszédok riasztják a rendőröket. A helyi rendőrség és a határrendészet azonban nem rendelkezik megfelelő kapacitással. Horgoson is tarthatatlan a helyzet, a horgosiak rettegnek, sötétedéskor már nem merészkednek ki az utcára, gondosan bezárják a kapukat, pedig ez eddig nem volt szokás náluk. Valamikor barátságos környezetben éltek. Most Horgoson félnek. A központ tele van migránsokkal. Arról, hogy éppen melyik migránscsoport milyen irányba tart, vagy melyik házat szemelték ki maguknak, a lakosok egymást a közösségi oldalon tájékoztatják. Az uralkodó áldatlan állapotokban mindenki megértette, hogy csakis összefogással, összetartással lehet bármit is elérni.
Az illegális bevándorlók által okozott bizonytalansággal, a jelenlétükkel kiváltott félelemmel, az eddigi nyugodt élet felforgatásával és a kétségbeejtő helyzettel szülőföldünkön elsődlegesen, érdemben és azóta is kitartóan csak a Vajdasági Magyar Szövetség politikusai foglalkoznak.
Négy és fél évvel ezelőtt a VMSZ köztársasági frakcióvezetője, dr. Pásztor Bálint az illegális bevándorlás problémájára elsőként mutatott rá a köztársasági szkupstinában. A mai parlamenti felszólalása alkalmával újra megkérdezte, hogy Szerbia illetékes szervei miért nem őrzik megfelelően az állam déli határait, miért jöhetnek be az országba csoportosan az illegális bevándorlók bármiféle hivatalos dokumentum ellenőrzése nélkül. Megkérdezte azt is, hogy ha már ezek a gazdasági bevándorlók államunk területén tartózkodnak, miért nem vonatkoznak rájuk Szerbia törvényei. Miért törhetnek be számos észak-vajdasági településen megtalálható házba, legtöbbször lakatlanba, de sokszor idős emberek otthonába is. Olyan kis falvakba, mint Majdány és Rábé, hogyan érkezhetnek szervezetten, autóbusszal az illegális migránsok, ki szállítja őket, az utaslistát mégis ki hagyja jóvá?! Hiszen az említett településekre nincs is menetrend szerinti autóbuszjárat.
Kiemelte azt is, hogy miután értesítette a belügyminisztert arról, hogy újra tömeges egyes településeken az illegális bevándorlók száma, a belügyminisztérium munkatársai az elmúlt 24 órában az észak-bánáti településeken terepszemlét tartva több migránst is összeszedtek.
A problémáról tehát nyíltan, hangosan és megfelelő pozícióról kell szólni. Nincs szőnyeg alá söprés, eddig sem volt. A tényszerű megállapítás, az azokra való rámutatás, az egyenes kiállás és a hiteles, következetes politizálás tud kizárólag eredményekhez vezetni. A Vajdasági Magyar Szövetség pedig az egyedüli érdekvédelmi szervezet, amely rámutat a gazdasági bevándorlás által előidézett rendellenességekre, és követeli Szerbia kormányától a megoldást. És ez nem politikai pontszerzés, nem a választások miatti taktikai húzás.
A Vajdasági Magyar Szövetség számára a vajdasági magyar emberek sorsa sohasem volt és nem is lesz, nem lehet másodlagos. A kritika megfogalmazása továbbra is hangos marad, hiszen mindez a mi szülőföldön való biztonságos életünkről szól.