A mindennapok során bőven akadnak olyan helyzetek, történések és események, amikor is az egyénnek, esetekben csoportnak, tudnia kell(ene) félretenni mindennemű bosszúságot, ellenszenvet, kicsinyes és bosszúálló magatartást vagy épp preferált politikai nézetet, akaratot. Félretéve és mellőzve minden olyan hátsó gondolatot, szándékot és magatartást, amely nem az egyént vagy épp a közösséget helyezné és vinné előtérbe. Amellett, hogy a fentebb említett magatartásforma részint az illemtani kategóriához is sorolandó, részint pedig az emberiesség, a figyelmesség és a tisztelet alapvető elemét kell, hogy képezze.
Az elmúlt hetekben Zentán, az ünnepi díszülés kapcsán – mely a városnap alkalmából kerül megrendezésre minden évben, és ahol átadásra kerülnek a tiszamenti település legrangosabb elismerései, a kitüntetett személyek részére – esett meg, hogy egy eddig, a többpárti és demokratikus érában – megközelítőleg 30 év - még nem tapasztalt negatív magatartásforma valósult meg. A magukat progresszívnek nevező és munkájukat, valamint nézeteiket is annak valló képviselői csoportosulás, feltételezett önérzeti és más hátsó politikai indíttatástól vezérelve maradt távol, a város egyik legrangosabb eseményétől és az azt magába foglaló kegyeleti koszorúzástól is.
Ha már részben illemtani kategóriaként említhetjük, akkor mindenképp illetlennek titulálható az a magatartás, melyet az említett csoport művelt, azon felül, hogy a helyi döntéshozó hatalom, sőt a végrehajtó szerv részét is képezik. Azzal, hogy az említett képviselők megmagyarázhatatlan és önkényes módon jártak el, tiszteletlenül viszonyultak az ünnep, a település, a kiüntetett és jeles egyének, és persze nem utolsó sorban, saját szavazóbázisuk irányába is.
Jelöltségükkel, majd pedig megválasztásukkal önként vállalták a közösség képviseletét és szolgálatát, amit ezen tettükkel egyszerűen a sutba dobtak.
De ha már képviselőség, etikusság és morális szál, akkor talán érdemes azt is megjegyezni, hogy elkerülte a csoport figyelmét az a nem éppen apró tény, hogy a Községi Képviselő Testületet és az ott résztvevő képviselők munkáját (munkaülés, díszülés stb.) törvényi, azaz jogi forma, alapszabály (statútum) pontosan meghatározza. A jogi formula hosszasan taglalja, hogy minden képviselőnek feladata, sőt, kötelessége, hogy részt vegyen a Községi Képviselő Testület ülésein, kivéve indokolt és előre bejelentett esetekben.
Summa summarum, ha eltekintünk a statutumi szabályozástól, akkor is ott marad az erkölcsi vonatkozás, mely alapján az említett képviselői körben erősen hiányzik az alázat, ami munkájuk fundamentumát kellene, hogy képezze, főként a város lakossága irányába.
Talán még nem késő, hogy rájöjjönek…
Vagy igen!?
O tempora, o mores!
Ó idők, ó erkölcsök!
Megosztás
