A végeláthatatlannak tűnő koronavírus járvány megfékezése elérhető közelségbe került a kifejlesztett vakcina beadásának engedélyeztetésével, azonban vannak olyanok, akikben még mindig több a kétely, és nem szeretnék felvenni az oltást. Akik a járvány létezésével és valós veszélyeivel szemben szkeptikusak voltak, ők ugyanezen a véleményen vannak az oltással kapcsolatban is, leginkább azért, mert képtelenségnek tartják azt, hogy hogyan lehetett néhány hónap alatt egy alaposan tesztelt, megbízható és hatásos vakcinát előállítani.
A megbízható, hiteles információk és statisztikai adatok figyelembevételével és áttekintésével talán átfogóbb képet, némely kérdésre pedig választ kaphatunk.
A védőoltás (vakcina) gyengített vagy leölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény. Beadásának célja a szervezet specifikus ellenállásának fokozása, mesterségesen előidézett immunitás. A védőoltások beadása után a szervezetben védettség alakul ki az adott betegséggel szemben. Amennyiben egy közösségben elég embert oltanak be egy adott betegség ellen, akkor kialakul az adott betegséggel szembeni teljes védelem, és ezt nevezzük nyájimmunitásnak, átoltottságnak. A védőoltások világszerte nagy szerepet játszottak és játszanak mind a mai napig a fertőző betegségek megelőzésében.
A védőoltásokkal kapcsolatos szkepticizmus azonban folyamatosan jelen volt és jelen van a közbeszédben immár évszázadok óta.
Időről időre ráadásul előfordulnak olyan hírek, amelyek csak olajat öntenek a tűzre, mind újabb és újabb érveket adva az oltásellenesség mellett kampányolók üzeneteihez. Az oltások ellen fellépő hangadók, csoportok valódi motivációja mögött számos rejtett tényező meghúzódhat, kezdve pénzügyi érdekektől a politikai haszonszerzésen át egészen az egyéni meggyőződésig. Az ellenzők véleménye mögött álló okok összesen négy kategóriába sorolhatóak, így beszélhetünk vallásból vagy egyéni meggyőződésből, filozófiai nézetből fakadó, valamilyen félelemhez kapcsolódó és információhiány miatti hezitálásról.
Amióta kitört a koronavírus világjárvány, egy percig sem pihentek az összeesküvés-elméletek kiagyalói és terjesztői.
- November végén, amikor elérhető közelségbe került a pandémiát megfékező oltás, új lendületet kaptak a konteó-gyártók és valósággal megszállták a közösségi oldalakat. Leginkább Bill Gates neve hangzott el, aki már korábban is gyakran szerepelt a járvánnyal kapcsolatos álhírekben, mivel vele kapcsolatban köztudott, hogy a Microsoft alapítója filantróp tevékenységének egyik fontos területe a közegészségügy, emellett jelentős pénzeket áldozott az oltáskutatásokra is. Már tavasszal is terjedt, hogy igazából a pandémia csupán egy ürügy arra, hogy majd oltások címén parányi nyomkövető chip-eket ültessenek be az emberekbe, és a terv mögött maga a multimilliárdos áll. Sokak számára már ennek gondolata is megmosolyogtató volt. Bizonyítékot természetesen nem találtak rá erre, és a Bill and Melinda Gates Foundation májusban nyilatkozott adott ki ennek cáfolatára. Ennek ellenére egy akkoriban készült amerikai felmérésből az derült ki, hogy a tengerentúliak 28%-a hisz ebben az „ördögi tervben”. Ez a „teória” azonban arra jó volt, hogy a közvéleményben kételyeket ültessen el, amelyet azóta sem sikerült teljesen eloszlatni.
- Egy szintén nem teljesen újkeletű álhír szerint, amelyet most a Trump-párti Newsmax hírportál Fehér Ház-i tudósítója, Emerald Robinson kezdett el terjeszteni a Twitteren, a Pfizer/BioNTech együttműködésből született oltás módosítja az emberek DNS-ét. Az oltás ilyen jellegű kockázatától való félelem szintén szerepelt már korábban a közösségi médiában. A BBC több független kutatót is megkérdezett erről, de egybehangzóan megerősítették, hogy ilyesmi nem történhet meg. Jeffrey Almond, az oxfordi egyetem professzora szerint azok, akik ebben hisznek, nincsenek tisztában a gének működésével. Elmondta, hogy az oltás csupán a vírus genetikai anyagának, az RNS-nek törekedét tartalmazza, ennek pedig semmi hatása nincsen az emberi sejt DNS-ére.
- Júniusban, nem sokkal azután, hogy az oxfordi egyetem beszámolt oltáskutatási eredményeiről, több százezres nézettséget ért el a YouTube-on egy Carrie Madej nevű csontkovács videója, amelyben azt állította, hogy az oltások célja az embereket génmódosított organizmusokká alakítása. Ennek az álhírnek az alapja az lehet, hogy a Pfizer/BioNTech oltást a hírvevő RNS alapú módszerrel fejlesztették ki. Ennek lényege, hogy utasítást adjon a szervezetnek olyan protein termelésére, amely a koronavírus felszínén van jelen. Az immunrendszer így tanulja meg felismerni és kezd el antitesteket termelni ellene. Robinson azt állítja tweetjében, hogy ezt a technológiát korábban soha nem tesztelték és nem hagyták jóvá. Tény, hogy még nem került engedélyezett forgalomba hírvivő RNS-alapú oltás, de évek óta folytak ilyen kutatások, emberi tesztelésekkel.
Egy oltás tesztelése három fázisban történik: az első kettőben kis létszámú önkéntes csoportokon vizsgálják meg a vakcina biztonságát, és állapítják meg a megfelelő dózist. A harmadik fázisban több ezer emberen próbálják ki hatékonyságát, és figyelik a mellékhatásokat.
A biztonsági ellenőrzést az oltás engedélyezése után is folytatják.
Almond professzor szerint a Pfizer/BioNTech oltás az első olyan hatékonyságot mutató oltás, amelynek engedélyezése megfontolásra volt érdemes. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy csak azért, mert egy új technológiáról van szó, még nem kell tőle félni.
Ezen népszerű összeesküvés teóriák ellenére sokan Messiásként várták a koronavírus elleni védőoltást, mások viszont biztosak voltak abban, hogy ilyen rövid idő alatt csak összecsapni lehetett a vakcinát, és nem lehet előre tudni, hogy mik lesznek a vakcina hosszú távú hatásai.
Egy amerikai orvos, aki maga is részt vesz gyógyszerkutatásokban, megmagyarázta, hogy nem a tíz hónap kevés, sokkal inkább a más oltások engedélyeztetését megelőző tíz év a feleslegesen sok.
Mark Toshner egyetemi oktató, a Cambridge-i Egyetem tiszteletbeli tanácsadó orvosa, aki a pulmonális érrendszeri betegségek transzlációs és kísérleti kutatásaival foglalkozik, emellett gyakorló orvosként dolgozik a Papworth-i Tűdőérbetegségek központjában és gyakran vesz részt gyógyszerfejlesztésekben is. A szakember a The Conversationben osztotta meg, hogy mostanában sok helyről hallja, hogy egy megbízható oltás elkészítéséhez legalább 7–10 év kell, és nagyon veszélyes lehet e folyamat felgyorsítása. Mindez pedig természetesen kétkedést ébreszthet az átlagemberben a koronavírus elleni védőoltások biztonságát illetően. Toshner doktor viszont – mint klinikai vizsgálatokban rendszeresen résztvevő orvos – elmondta, hogy érdemben nem sok mindent tudnak csinálni annak a bizonyos tíz évnek a nagy részében, amire egy átlagos oltáshoz szükség van. Ezen időszak alatt engedélyezési kérelmeket nyújtanak be, majd várnak, azután ha ezeket valamiért elutasítják, felülvizsgálatra küldik, majd újra várnak az eredményre, azután pedig máshol nyújtják be. Ha valaki finanszírozni tudja a kísérleteket, akkor hónapokat tölt el azzal, hogy különböző etikai vizsgálatoknak veti alá magát. Vár a szabályozókra, szembesül azok változásaival, akárcsak a gyógyszergyártók személycseréivel. Ezután jöhetnek majd csak az időrabló kísérletek, amelyeknél megint csak felmerülnek a szabályozási kérdések. Ezután újabb késlekedések lehetnek jövedelmezőségi vagy egyéb akadályok miatt. Közben pedig múlik az idő, és hosszú évek után jutnak el végül a humán kísérletekhez.
Azoknak, akik aggódnak az oltásfejlesztés gyorsasága miatt, Toshner csak annyit üzen: tíz év nemhogy jó, sokkal inkább rossz dolog. Ez a tíz év nem a biztonságot támasztja alá, sokkal inkább tíz hosszú esztendő a közömbösséggel, a kereskedelemi szempontokkal és a bürokráciával vívott harcban.
Ha összefoglaljuk, akkor megállapítható, hogy egy ténylegesen tesztelt oltóanyag eléréséhez nagy mennyiségű készpénzre, képzett és motivált emberekre, valamint korlátlan számú önzetlen kísérleti önkéntesre és értelmes szabályozókra van szükség, és úgy tűnik, a mostani pandémia idején mindezek megvannak.
Mivel egy globális világjárvány esetében minden perc számít, kiderült, hogy elképesztő dolgokat lehet véghezvinni megfelelően innovatív képességekkel, ami nem vezet a biztonság rovásához. Az orvos még azt is megemlíti, hogy a vakcinafejlesztés egy olyan időszakban történik, amikor egy vírus valamennyi génjének a szekvenálása már rutinfeladat, köszönve a technológiai fejlettségnek. Már több százezer önkéntes kapott oltást, és talán még soha ennyire nem figyelt a világ az esetleges mellékhatásokra. Toshner azzal a példával mutat rá erre a figyelemre, mintha hat hónapon keresztül egy kisebb város valamennyi lakóját figyelnék, és azonnal jelentenék, ha valakinek valamilyen baja van. Idáig egyetlen haláleset sem volt Covid-vakcinával kapcsolatban, és csak néhány potenciálisan súlyos mellékhatás jelentkezett. Toshner doktor három vakcinát említ, amelyek védelmi szintje jobb, mint azt valaha is remélték. A Moderna és a Pfizer oltása 95 százalékos, az Oxfordi Egyetemé – adott adagolási séma esetén – 90 százalékos. A szakember bízik abban, hogy ezeket az oltásokat csakis úgy engedélyezték és engedélyezik, hogy meggyőződtek a biztonságukról és a hatékonyságukról (amit a világ minden érdeklődő tudósa szorosan követ), illetve csak akkor, ha az oltás előnyei egyértelműen meghaladják a kockázatokat.
(Folytatjuk)
Megosztás
